Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Lugosi-Szabó Gergely: Az állam és a vallási közösségek közötti viszony átalakulása 1988–1990 között
Az állam és a vallási közösségek közötti viszony átalakulása 1988 és 1990 között Lugosi-Szabó Gergely Bevezetés Miklós Imrének, az ÁEH elnökének 1987-ben az Országgyűlés előtt tartott beszámolója1 alapján úgy látszott, Magyarországon megvalósult az állam és az egyházak, felekezetek közötti harmonikus és rendezett viszony. A harmonikusnak jellemzett kapcsolat azonban igen messze állt a valóságtól, 1989 és 1990 között pedig gyökeres változáson ment keresztül. Az állam oldaláról tett jogi lépések alapjaiban írták újra az államnak a vallási közösségekkel meglévő korábbi kapcsolatát. Mint minden változás esetén, itt is megfigyelhető, hogy az érintett szereplők az eseményekre nem egyformán és nem ugyanolyan módon reagáltak. Különösen igaz ez a hazánkban nagy múltra visszatekintő vallási közösségek esetében. Ebben az esetben markánsan megfigyelhető az egyházak, felekezetek vezetőinek a változásokra való visszafogott reagálása, és híveik elvárása közötti ellentét. E változást az alábbiakban két aspektusból vizsgálom: 1. Az állam oldaláról tett jogi lépések szemszögéből, melyek minden egyházat, felekezetet, vallási közösséget érintettek. 2. A Magyar Katolikus Egyház oldaláról, azaz az állam és az egyház közötti kapcsolatok újraértelmezése alapján. Mielőtt konkrétan a tárgyra térnénk, szükségesnek tartom jelezni, hogy jelen Írásomban az egyház fogalma alatt az általánosan elfogadott és a magyar jogban használt terminológiát veszem alapul, azaz minden olyan vallási közösséget e fogalommal írok le, melyet a jogalkotó az 1990. IV. törvény 8. § (1) pontja alapján egyháznak tekint.2 A jogalkotó - megjegyzem meglehetősen problémás terminológiaként - minden vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat e fogalommal írt le. Az egyház mint fogalom tisztán keresztényi alapokon áll, és még azon belül is számos teológiai problémát vet fel, mely ugyan az állam illetékességi körén kívül esik, mégis illene azt figyelembe venni. (Meg kell jegyeznem, hogy bár itt most nem cél a 2011. évi CCVI. törvénnyel való összehasonlítás, de ott is csupán annyit változtatott a jogalkotó, hogy az egyház fogalma alatt az Országgyűlés által bevett vallási közösségeket érti, azaz a vallási közösség fogalma és az egyház fogalma a kétszintű szabályozás alapja lett.) A nem keresztény vallási felekezetek esetében pedig - akik önmagukra az egyház fogalmát sohasem 1 Miklós Imre, az ÁEH Elnökének beszámolója: Az 1985. évi június hó 26-ára összehívott Országgyűlés Naplója. II. köt. Bp., 1987. (továbbiakban: Országgyűlési napló.) 1717—1727. p. 2 A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény. 8. § (1). In: Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer Kft. Online: http://mkogy.jogtar.hu - 2016. december.
