Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Mikó Zsuzsanna: Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei és püspöki megbízottjának tevékenysége Heves megyében az 1950-es években
Az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottjai Heves megyében 103 információkat véleménnyel is el kellett látniuk és zárt helyen kellett kezelniük a dokumentumokat. Az egyházmegyében bármiféle áthelyezés (diszpozíció) végrehajtásához az ÁEH engedélyét be kellett szerezniük. Az útmutató szerint a püspökök vállalták, hogy az állami törvényekbe ütköző bűncselekmények elkövetőjével szemben egyházi úton fegyelmi eljárást indítanak. Ezeket az eljárásokat külön is ellenőrizniük kellett a megbízottaknak. A püspöki és tanácsi megbízottak együttműködéséről annyiban rendelkezett az útmutató, hogy a munkamegosztásról egyeztetniük kellett. Azokban a megyékben, ahol püspöki és tanácsi megbízottat is kineveztek, ott a püspöki megbízott kizárólag a katolikus ügyekkel foglalkozott, a tanácsi pedig főként a többi vallásfelekezet ügyeire koncentrált. Az útmutató magatartásbeli iránymutatással is igyekezett szolgálni. Fontosnak gondolta, hogy a megbízottak vívják ki a maguk számára a szükséges tekintélyt, határozattan, de udvariasan adják meg a tiszteletet a különböző rangban lévő egyházi személyeknek. „Ne keltsenek félelmet, de ugyanakkor a túlságos barátkozás sem helyes. ... „Ne legyenek agresszívek, hanem rugalmasan, mindenkor a Párt irányvonalának szem előtt tartásával járjanak el.”19 Fekete János, az ÁEH megyei tanács mellé kirendelt megbízottjának első jelentése 1952. március közepéről származik.20 A jelentés tanúsága szerint a megbízott aktív tevékenységet mutatott megbízatásának első két hetében. A személyes kapcsolatfelvételen túl az érdemi munkát is megkezdte. Elkészítette a római katolikus és református egyház tisztségviselőinek névsorát és beosztását, egyeseket már személyesen is behívott, így jellemzéseket is készíthetett. Kritikus hangon nyilatkozott a megyei papi békebizottság munkájáról, javaslatot téve annak aktivizálására. A március második feléből származó jelentés formájában és tartalmában is már a későbbi részletes jelentéseket előlegezte meg. Fő helyen szerepelt a húsvéti egyházi ünneppel kapcsolatos feladatoknak és „eredményeknek” a leírása. Részletesen beszámolt a jelentéstevő, miként sikerült elérnie a plébánosoknál, hogy minél egyszerűbb módon és a falvak központjától távoli helyre hirdessék meg a körmeneteket. Emellett komoly szervező munka is folyt a párt részéről, a körmenetek időpontjára ruhabemutatókat, kulturális rendezvényeket, sporteseményeket szerveztek. Az egyházi ünnepek, búcsújárások ellenőrzése külön intézkedésekben is megnyilvánult. A járási tanácselnökök rendszeres tájékoztatást kaptak a búcsúk és bérmálások időpontjáról és a szükséges intézkedésekről. Az intézkedések fő eleme az volt, hogy egyéb programokkal - például tszcs látogatás, majális rendezése - a települések határán kívül, mint alkalmazandó módszerek jelentek meg az utasításokban.21 Kiemelten javasolt módszer volt a helyi párttisztségviselők számára a plébánossal való személyes beszélgetés, ahol a népi demokrácia előtt álló hatalmas feladatokra, például a begyűjtésre, a nemzetközi helyzetre stb. kellett felhívni a pap figyelmét. « Uo. 20 Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL. HML.) XXIII-3/b. (= Heves Megyei Tanács VB visszaminősített szigorúan titkos és titkos ügykezelésű iratok.) 257. 00118/1952. MNL. HML. XXII-3/b. 258. 21
