Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Karlinszky Balázs: „Nyilvántartva.” A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán

A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán 97

plébános 1957-től kerületének esperes hivatalát töltötte be, majd 1959-től a Hittudományi Akadémia tanszékvezető tanárává nevezték ki, ahol 1964-ig prefektus volt, és haláláig, 1981-ig tanított.86

Fonyódi Vilmos paloznaki plébános 1961-ben azt a Csontos Gyulát8? váltotta a főszámvevői pozícióban, akiről Badalik is tudta, hogy „spicli”.88 * A számvevő munkaköre a püspöki palota mindennapi életének szempontjából megkerülhetetlen volt. Felelőssége kiterjedt a mindszentkállai és felsőörsi szőlő, a veszprémi vár alatti Méhes-kert, az ostyasütés, a liturgikus varroda, a veszprémi termelői borkimérés és az üzemi konyha felügyeletére. Mint házgondnok felelt a palota állagának megőrzéséért, tatarozásáért, a Toborzó u. 6. sz. alatti, részben püspöki ház gondozásáért, és a püspöki palota házi teendőit intéző nővérek felügyeletéért és irányításáért.Rl) 1966-ig töltötte be hivatalát Veszprémben; ekkor Keszthelyre, az egyik legfontosabb balatoni városi plébániára került, majd 1970-től a Balaton egyik püspöki biztosa lett. 1969-től stalluma volt a veszprémi székeskáptalanban.90 Pintér Sándor Balatonalmádi első plébánosa volt több mint fél évszázadon át, 1936 és 1987 között. Egyházi közigazgatási hivatalt - esperes, főesperes - ugyan nem töltött be, ám szentszéki bíróként (1963-tól), majd annak elnökeként (1979-től) rálátása lehetett paptársai életére. 1970-ben Fonyódival együtt kapta balatoni püspöki biztosi megbízatását.«1

Az 1957 szeptemberében kinevezett két aulista közül Kovács Tibor rövid időt töltött a veszprémi egyházmegye központi szolgálatában: 1957-ben Klempa általános helynöki, majd a 1959-től apostoli kormányzói titkára volt. 1960-ban visszarendelték egyházmegyéjébe, és Esztergomban előbb érseki titkár lett, majd folyamatosan lépett előre a hivatali ranglétrán.

Az aulába vele együtt 1957-ben bekerülő Békefi László előbb szertartó volt, majd Kovács távozásával előlépett titkárrá. Új megbízatását 1961-ig töltötte be - egyúttal Klempa Sándor sofőrje is volt és Sümeg plébánosa lett 1990-ben bekövetkezett haláláig. 1963-tól kerületének előbb megbízott, majd 1965-től teljes jogú esperese lett, és érdemeit 1978-ban bői címzetes prépostsággal ismerték el.«2

Klempa Sándor veszprémi egyházkormányzása tehát megnyitotta az egyházi karrier lehetőségét a békemozgalommal együttműködő vagy abban érdemeket szerző papi személyek előtt. Amíg Badalik Bertalan főpásztorsá- ga idején az ilyen háttérrel rendelkező személyek püspöki hivatali pályafutása nem volt egyértelmű - láttuk György Lajos tapolcai plébánosságának 1957 elején történt gyors változásait -, addig a hejcei internálást követően

86 Pfeiffer, 1987.110-111. p. (György L.), 837-838. p. (Pfeifer J.)

87 Csontos Gyula (1919-1991): Veszprémben, majd a svájci Fribourg-ban hallgatta a teológiát; utóbbi helyen szentelték 1943-ban. 1946-ban doktorált. 1948-tól püspöki számvevő, 1953-tól főszámvevő, 1961-től paloznaki plébános volt. PFEIFFER, 1987. 351-352- P88 ÁBTL. 3.1.5. O-12547/5.183-184. p.

8« VFL. I.i.44.a. 2000-64/1961.

9° PFEIFFER, 1987. 100-101. p.

9‘ Pfeiffer, 1987.842. p.; ill.: VÉL. I.i.44.a. 4900-1/1970.

92 VFL. I.l.44.a. 3800-39/1960., uo. 2000-100/1961., 3800-50/1961.; ill.: Névtár, 1984. 162. p.