Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Karlinszky Balázs: „Nyilvántartva.” A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán
A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán 93 „Nagy Jenő” fedőnevű ügynök szintén veszprémi egyházmegyés pap volt. Jelentései M-dossziéban önállóan nem, de a Badalik püspökről összeállított anyagban nagyobb számban maradtak fent.66 Április 24-i beszámolója szerint Párkányi számított Badalik legkedvesebb és legbizalmasabb emberének, amit május 9-én újfent megerősített. A püspökről elmondta, hogy bizalmasain kívül senkitől sem fogadott el tanácsot, amit a székeskáptalan tagjai többször is nehezményeztek. Sárközy vikárius véleményét csak gazdasági ügyekben kérte ki, ahogy a jelentéstevő szerint idős és önálló kezdeményezésekre képtelen Beöthy István provikáriusra pedig csak távollétében támaszkodott.6? Ma már közismert tény, hogy Badalik püspök utóda, Klempa Sándor Károly - aki előbb, mint általános helynök (1957-1959), majd a Szentszék által kinevezett apostoli kormányzó (1959-1972) - 1954. augusztusi letartóztatását, majd 1955. februári szabadulását követően jelentéseket készített a főpásztorról. Klempa a titkosszolgálat által beszervezett ügynökként előbb „Laci”, majd „László” fedőnéven készített jelentéseket a püspökkel folytatott beszélgetéseiről.68 Badalik kezdetben tartózkodóan fogadta, később azonban látszólag bizalmába fogadta őt, noha mindvégig tudomása volt arról, hogy a zalaszentgróti plébános békepap volt.6« Klempa ügyes diplomataként az egyházmegye papságáról alig készített - ekkor még - jellemzést. Az 1956-1957-es évben készített beszámolói általában célratörők, az adott helyzetet ismertették, és az elhangzottak lehetőség szerint minél pontosabb rögzítését szolgálták. Mindössze Párkányi Józseffel kapcsolatban engedett meg magának annyi kritikát, hogy véleménye szerint nem lett volna szabad visszaengedni őt Badalik mellé titkárnak, ahogy az a későbbiekben történt.7° 66 Feltehetően Veszprémben szolgáló papi személyről lehet szó. Fedőneve alapján kézenfekvő feltételezés lenne a Kis Jenő Györggyel való azonosítás, azonban Kisnek „Boros” ügynökkel való azonosítása biztos lábakon áll. Tudható továbbá, hogy „Nagy Jenő’” jelen volt akkor, amikor Badalik püspök „könnyes szemmel” fogadta a márciusi fogságból kiszabaduló négy papját. ÁBTL. 3.1.5. O-12547/5. 203. p. 67 ÁBTL. 3.1.5. O-12547/5. 210-211. p. 68 Soós, 2007. 49. p.; Soós, 2012.142. p. 6« Klempa 1956. március 2-án kért kihallgatást Badaliktól. VFL. 1.1.44.a. 10-6/1956. A találkozó március 5-én jött létre, amelyről „László” ügynök első jelentése március 21- én készült. ÁBTL. 3.1.5. O-12547/5. 104-105. p. (Közli: Soós, 2012. 146-148. p.) „Soproni” szerint főpásztora tisztában volt mozgalmi múltjával. ÁBTL. 3.1.5. O- 12547/5. 214. p. Moravetz Lajos elmondása szerint Klempa aggódott amiatt, hogy a forradalom idején a sietségben, 1956. október 27-én a püspöki palotában található ÁEH-iratok elégetésekor Prazsák nem végzett alapos munkát, és jelentései Badalik kezébe kerülhettek, aki így tisztában lehetett Klempa tevékenységével. MNL. OL. XIX-A-2i-d-oooi8-ii/i957. 7° Klempa szerint saját arra vonatkozó tervei, miszerint irodaigazgatói megbízatása átmeneti jellegű és 6-9 hónapnál nem lesz hosszabb, Badalik szándékával is egybe estek, aki „saját embereit” akarta - így például Megyesi Schwarz Róbertét - a püspöki székhelyre visszahozni. MNL. OL. XIX-A-2i-d-oooi8-n/i957.
