Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Karlinszky Balázs: „Nyilvántartva.” A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán

A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán 85

mú törvényerejű rendeletet, amelynek lényege az egyházak feletti közvetlen hatalomgyakorlás megszerzése volt. Ez a korábban hatályban lévő, 1951. évi 20. számú törvényerejű rendeletnél szigorúbban szabályozta az állam szerepét az egyes egyházi hivatalok betöltésében. A jogszabály értelmében az Elnöki Tanács hozzájárulása volt szükséges a helynöki, kanonoki, espe- resi, irodaigazgatói és a járási székhelyeken a plébánosi, továbbá az iskola- igazgatói, teológiai tanári és szemináriumi elöljárói posztok betöltésében. A rendeletet visszamenőleges hatállyal, 1956. október i-jétől léptették életbe.18 *

Horváth János még a rendelet kihirdetése előtt tájékoztatta Badalik Bertalant az Egyházügyi Hivatal több kérdésben képviselt álláspontjáról. Március 7-én kelt levelében közölte, hogy Mindszenty bíboros bármiféle rendelkezése az állami törvényekbe ütközik, mivel szabadságvesztését töltötte a forradalom napjaiban és azóta is.'9 Két nappal később, március 9-én pedig a hivatal elnöke ismertette a püspökkel az állami álláspontot az október 23-a óta történt dispozíciókról. Azokat, mivel az ÁEH-val történt megbeszélés nélkül jöttek létre, nem ismerik el és nem veszik tudomásul.20 A püspöki kar több tagjának, így Badalik Bertalannak is szembesülnie kellett ezen kívül azzal, hogy letartóztatások és kongrua-megvonások révén a forradalom óta történt dispozícióik visszavonását várja az államhatalom. A zsarolás eredményesnek bizonyult: március 28-án Burucs László szertartó21 és Lékai benyújtották lemondásukat, Párkányi József titkár pedig letartóztatva börtönben ült.22

18 Balogh Margit - Gergely Jenő: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790-2005. (Dokumentumok) II. 1944-2005. Bp., 2005. (História Könyvtár. Okmánytárak 2.) 981-982. p.; Vö.: VÖRÖS Géza: Az egyházakban foglalkoztatott ügynökhálózat újjáépítése 1956-tól a hatvanas évek közepéig. In: Betekintő, 2010. 2. sz. Online: www.betekinto.hu - 2017. február. Március 4-én közölte az ÁEH vezetősége, hogy Badalikot nem fogadják el tárgyalópartnernek, március 5-én pedig március 19- re tűzték ki a püspöki karral folytatandó tárgyalás napját. Ezt később március 26-ra módosították, amikorra már hatályba lépett a törvényerejű rendelet. Kálmán, 2011. 54- P‘9 VFL. I.i.44.a. 2000-45/1957. Ez praktikusan a vatikáni dekrétumot megelőzően a Mindszenty által a békepapokra kirótt felfüggesztéseket jelentette. Kálmán, 2011.49. p.

20 „Az egyes püspök urak ilyen önkényes és barátságtalan intézkedését az állam és a katolikus egyház viszonyával összeegyeztethetetlennek tartjuk, és csak arra alkalmas, hogy az évek alatt kialakult viszonyt megrontsa és feszültté tegye. Éppen ezért a jó viszony helyreállítása érdekében ennek a kérdésnek a rendezésére helyezzük a legnagyobb súlyt.” VFL. I.i.44.a. 3800-30/1957.

21 Burucs László (1924-1999): a veszprémi egyházmegye kispapjaként Budapesten tanult, 1949-ben szentelték pappá; 1950-ben doktorált. 1953-tól központi szolgálatban volt Veszprémben, majd 1957 őszétől Somogytarnóca, 1962-től Zalaszegvár, 1971-től Halimba, 1979-től Nyirád, 1989-től a nagykanizsai Szent József-plébánia, 1990-től pedig 1996-os nyugalomba vonulásáig Balatonakali híveinek lelkipásztora volt. PFEIFFER, 1987. 323. p.; [s.a.:] A veszprémi főegyházmegye névtára. Veszprém, 1998. 62. p.

22 Beszédesek a felmondások indokai. Burucs László úgy vélte, hogy „kinti beosztásban” jelen körülmények között hatékonyabban működhet, míg Lékai felmentési kérelmét