Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Karlinszky Balázs: „Nyilvántartva.” A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán
A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán 83 nők, míg irodaigazgatóvá előbb Tersztenyák Lászlót,5 6 majd 1952. január 17- én a szintén a váci egyházmegyéből érkező Szabó József szentkirályi plébá- nost7 nevezte ki a kényszer alatt cselekvő püspök.8 Badalik, az 1956-os forradalom engedte szabadabb mozgásteret kihasználva, szinte azonnal kezdeményezte mindkettejük eltávolítását: október 29-én Máté önként mondott le hivataláról és címeiről,9 míg Szabót november 3-án, majd 28- án a püspök szólította fel távozásra.10 A főpásztor helynöknek a kipróbált és tapasztalt Hosst, míg irodaigazgatónak a tetterős, de aulai tapasztalatra csak bő évtizeddel korábban, még Mindszenty veszprémi püspöksége idején szert tevő Lékai Lászlót11 kérte fel, püspöki titkárnak pedig a rendszerrel szembeni kérlelhetetlenségéről ismert Párkányi Józsefet12 nevezte ki. helynöke. 1957-ben visszatért egyházmegyéjébe, és szülővárosában, Kecskeméten lett templomigazgató. 1953 és 1962 között országgyűlési képviselő, a békepapi mozgalom vezető alakja. Mivel parlamenti mandátumáról nem mondott le, kiközösítésbe esett. Pfeiffer, 1987. 702. p.; Váci Püspöki Levéltár. Máté János privátája. 6 Tersztenyák László (1911-1968): 1930 és 1933 között premontrei növendék Csornán, majd a veszprémi egyházmegye kispapjaként Bécsben hallgatott teológiát, ahol papszentelése is történt. 1939-ben ugyancsak Bécsben doktorált. Somogyszentmiklóson 1942-től adminisztrátor, majd 1944-től plébánoshelyettes; 1947-ben Mernyére került. 1951. július és 1952. február között irodaigazgató Veszprémben, januártól augusztusig pedig az esztergomi szeminárium igazgatója. 1952 és 1955 között szolgálaton kívül volt, majd 1955-től Dégen lett káplán, 1957-től pedig előbb Hetesen, majd 1959-től haláláig Nemesviden volt plébános. Pfeiffer, 1987.1021. p. 7 Szabó József (1903-1972): 1932-ben szentelték pappá, 1936-ig pálos szerzetes. A váci egyházmegyébe átlépett, 1940-től 1952-ig Lászlófalva plébánosa, majd veszprémi irodaigazgató 1952 és 1956 között. Egyházmegyéjébe visszatérve 1957-1958-ban Vecsésen, majd 1958-tól Pestszentlőrincen plébános. Váci egyházmegyei almanach Szent István milléneum évében. Szerk.: Bánk József. Vác, 1970. 351. p.; Váci egyházmegyei almanach II. Szerk.: Bánk József. Vác, 1980.159. p. 8 Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár (továbbiakban: VFL.) I.l.44.a. (= Veszprémi püspöki levéltár. Egyházmegyei Hatóság iratai. Acta dioecesana. Iktatott iratok) 2000- 64/1951. (Máté); uo. 2000-65/1951. (Tersztenyák); ill. uo. 2000-3/1952. (Szabó). 9 VFL. I.a.44.a. 12-12/1956. 10 VFL. I.i.44.a. 18-23/1956. 11 Lékai László (1910-1986): veszprémi egyházmegyés növendékként a római Gregoriana egyetemen tanult, ahol 1931-ben filozófiából doktorált, majd 1934-ben pappá szentelték. 1936-tól Veszprémben előbb a kis-, majd a nagyszemináriumban oktat, 1940-től püspöki szertartó, majd 1944-től püspöki titkár. Mindszenty Józseffel együtt volt fogságban 1944-1945 telén. 1946-tól balatonlellei plébános, közben 1957 elején rövid ideig irodaigazgató Veszprémben. 1959-ben zalaszentiváni, 1969-ben badacsonytomaji plébános lett. 1972 és 1974 között a veszprémi püspökség, majd 1974-től 1976-ig az esztergomi érsekség apostoli kormányzója. 1976-tól 1986-ig esztergomi érsek, prímás, majd bíboros. PFEIFFER, 1987. 38-39. p. 12 Párkányi József (1920-2012): a veszprémi fogházban szentelte pappá Mindszenty veszprémi püspök 1944 decemberében. 1947-től udvari pap Veszprémben, 1948-ban doktorált. 1950 és 1953 között püspöki titkár, majd köveskáli plébános, 1956 decemberétől 1957 augusztusáig ismét titkár. 1957 őszétől Pókaszepetk, majd 1958- tól Zalamerenye, 1985-től Tapolca plébánosa. A rendszerváltás után 1990-től kanonok, rövid ideig irodaigazgató, majd általános helynök 1991-ig; 1990 és 1997
