Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között
Gróf Zichy Rafaelné munkássága a két világháború között 53 rendezvényekkel kapcsolatosan, kitérve arra, hogy milyen esteket, eseményeket érdemes szervezni, és hogyan kell tenni mindezt annak érdekében, hogy a siker ne maradjon el. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a Zichyné vezetése alatt működő szövetség egyik legnagyobb érdeme, hogy képes volt továbbvinni és megvalósítani gróf Pálffy Pálné gondolatát a jótékonykodás tekintetében. Hosszú távú megoldásokat keresett, ezért indította el például a vándortanfolyamok szervezését, melyekkel kapcsolatban szintén részletes útmutatót találunk a Vezetők Mappájában. Ezek főző- és háztartási tanfolyamok voltak, melyeket 4 héten keresztül tartottak. Városokban és falvakban egyaránt megrendezték őket. Alapvetően az volt a cél, hogy a Népművelési Bizottság támogassa ezeket a tanfolyamokat anyagilag, ha pedig ez nem valósult meg, akkor tandíjat szedtek, és abból finanszírozták az oktató utazását, lakhatását, egyéb költségeit.2« Itt felmerül a kérdés: miért volt szükség ezekre a tanfolyamokra? Véleményem szerint a kérdés különösen falun érdekes: miért lenne szüksége egy falusi gazdasszonynak főzőtanfolyamra? Több utalást is találunk arra vonatkozólag, hogy a falvak egészségügyi helyzete igen rossz képet mutatott. Ehhez kapcsolódik az, hogy noha a családok mindent megtermelnek, de majdnem mindent el is adnak. Ami marad, az a krumpli, a bab, a káposzta, a kenyér. Ezekből képtelenek változatos ételeket készíteni, és mivel az asszonyok édesanyjuktól már csak ezeket látták, nem is ismerik a többi alapanyagot, nem tudnak főzni belőle. A vándortanfolyamokon elsajátíthatták különböző egészséges ételek elkészítési módjait, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek felhasználási módját, mely által egészséges, változatos étkezést biztosíthattak gyermekeiknek, s így hosszú távon járultak hozzá fejlődésükhöz. A fent említetteken kívül háziipari tanfolyamokat is indítottak, annak érdekében, hogy az asszonyok pénzkereseti lehetőséghez jussanak. Zichyné a hozzá beérkező jelentések, beszámolók és saját, sárszentmihályi tapasztalatai alapján látta, hogy mindenképp a betegségek és a nyomor megelőzésére kell elsősorban fektetni a hangsúlyt, a könyöradományok nem nyújtanak hosszú távú megoldást. Valójában ez az, amit anno Pálffyné is akart, a gyakorlati megvalósítás azonban utódjára várt. Zichyné ezt a fajta gyakorlati szegénygondozáselméletet több alkalommal kifejtette a mappában, hangsúlyozta, hogy a karácsonyi megajándékozás nagyon kevés. A szegényügy társadalmi kérdés, melynek megoldását nem fentről kell várni, és nem csupán pénzkérdés. Jóakaratra, segítőkészségre, türelemre van szükséges Ezek a vezetőknek szóló útmutatások természetesen részletesen tartalmazták azt is, hogy a katolikus nők élén állva mennyire fontos az evangelizáció, a hit kérdése, a vallási öntudat fejlesztésének elősegítése. Mindazonáltal az elnökasszony szerint ez nem elég. „A katolikus egyesületi vezetők munkája az egész életre teijedjen ki. Ne merüljön ki csak egyes nagyobb rendelkezésekben, melyek után azután elalszik megint minden.”* 26 Természetesen, mint katolikus vezető és ötgyermekes édesanya, kiemelkedő szerepet szentelt munkájában a gyermekek és a család védelmének. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a gyermekek önállóságra, bátorságra nevelése, de amit legfontosabbnak tartott, az a szociális gondolkodásra való nevelés. A legkisebb, legéltetőbb MNL. OL. P 1650. 3. dob. 10/a. t. Vezetők Mappája, 1935. 2. sz. 9. p. MNL. OL. P 1650.3. dob. 10/a. t. Vezetők Mappája, 1938. 2. sz. 9. p. 26 MNL. OL. P 1650.3. dob. 10/a. t. Vezetők Mappája, 1937. 2. sz. 2. p.
