Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között
Gróf Zichy Rafaelné munkássága a két világháború között 51 nőegyesület jó hírnevét és működési képességét, sőt az eddigiek után ítélve, jogosult az a feltevés, hogy újabb virágzás is fog bekövetkezni.”« Érthető tehát, ha az amúgy is kiemelkedő szociális érzékkel rendelkező Pallavicini Edina ilyen felmenők után maga is a jótékony katolikus munkának szentelte életét. Gróf Pálffy Pálné Károlyi Geraldine munkájának köszönhetően Zichyné már ötödik (egyben utolsó) gyermeke születésének évében, 1909- ben komoly szerepet kapott a katolikus nők szervezeti életében, ekkor ugyanis a Katolikus Tisztviselőnők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének elnöke lett, és gyakorlatilag innentől kezdve a katolikus nőkért dolgozik.« Gróf Pálffyné 1915-ben bekövetkezett halála után pedig már az Országos Katolikus Nővédő Egyesület elnökasszonya lett, mely a katolikus munkásnők részére otthont tartott fenn, és működött alatta az ún. Anyák Köre és egy Patronázs Szakosztály is. 1914-ben megalakul a Katolikus Caritas, melynek szintén ő az elnöke, ezt azonban a bolsevista uralom 1918- ban meg is szüntette. Több mint 1500 család és közel 3500 gyermek állt a Katolikus Nővédő Egyesület gondozása alatt.« Az első világháború idején elsősorban a hadbavonultak itthon maradt családtagjait próbálta segíteni az egyesület munkáján keresztül, illetve amikor gróf Tisza István felállította az Országos Hadigondozó Hivatalt, akkor Zichyné e kezdeményezést is támogatta és minden erejével segítette a hivatal munkáját is.* 16 * Látjuk, és valószínűleg ő már az 1910-es években látta, hogy a megszámlálhatatlan kisebb katolikus nőegyesület nem tud erős, egységes és szervezett lenni, mert nem áll központi vezetés alatt, nincs összehangolt munka, melynek következtében ellenőrzés és útmutatás sincs, a fontos munka elaprózódik. Ezen szeretett volna változtatni, amikor 1918. december 18-án megalapította a Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetségét, amely alá betagozódott a 9 nagy országos katolikus nőszervezet: az Országos Katolikus Nővédő Egyesület, a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, a Katolikus Tanítónők és Tanárnők Országos Egyesülete, a Katolikus Egyetemi Hallgatónők Szent Margit Köre, a Katolikus Lányok Országos Szövetsége, a Katolikus Tisztviselőnők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete, a Görög Katolikus Nők Országos Szövetsége, a Testvérszövetség és a Szociális Testvérek Társasága, majd később a belőlük kivált Szociális Misz- sziótársulat is csatlakozik Slachta Margit vezetésével, aki külön kiemelte, hogy egyetért Zichynével abban, hogy egyetlen katolikus női központra van szükség Magyarországon. Tagja lett továbbá 21 helyi fiókegyesület és 166 helyi csatlakozott egyesület.« Zichyné kezdeményezésére és közbenjárására a szövetség már 1921-ben csatlakozik a Katolikus Női Ligák Nemzetközi Szövetségéhez, melynek 1922-es kongresszusára a grófné már el is látogatott. Beszámolója szerint ő mindenkit megértett, de őt nem értette meg senki, és valahogy így van Magyarország is a többi ország között.18 1925-től *3 Vasárnapi Újság, 1898. április 17. 265-266. p. « MNL. OL. P 1650. 2. dob. 6/b. 1.18. p. « Uo. 16 Tolnai Világlapja, 1942. február 18. 4. p. « MNL. OL. P 1650. 2. dob. 6/b. 1.19. p 18 Uo.
