Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: A protestáns uniómozgalom története a dualizmus korszakában
A protestáns uniómozgalom története a dualizmus korszakában 11 közvetítette.22 De Böhl hatását érezhetjük Szalay József nagybecskereki, illetve Kecskeméti Ferenc békési lelkész munkásságán is. A másik nagyon fontos esemény, mely meghatározta a protestáns uniómozgalom későbbi történetét is, szintén az 1860-as évekhez köthető. 1863-ban alapította meg ugyanis magyarországi diákok számára az edinburgh-i ösztöndíját a Free Church of Scotland. Az ösztöndíjnak köszönhetően az első világháborúig összesen 106 magyar diák tanulhatott Edinburgh-ban.23 Elmondható, hogy a liberális teológiai gondolkodással élesen szembekerülő, „pozitív”, ébredési teológiai irányzat hatása alá kerültek az itt tanultak. Azonban általánosságban kijelenthető, hogy kevésbé voltak konfesszionális értelemben elköteleződve, mint a bécsi irányzat hívei. Az ébredési irányzat a többi protestáns felekezet felé nyitottabb gondolkodást oltott az ösztöndíjas hallgatókba. A harmadik nagyon fontos, szimbolikus esemény pedig id. Révész Imre Kálvin Jánosról írott biográfiájának 1864-ben történt megjelenése, mely mintegy a Kálvin személye iránti érdeklődés felébredésével jelezte a konzervatív teológia újbóli megerősödésének kezdetét.24 Nem véletlen, hogy a könyv alig egy éven belül három kiadást is megélt. Nagyon jellemző a kiegyezést megelőző közhangulatra, hogy az 1840- es évek uniómozgalmának elindítója, Zay Károly gróf 1865-ben még egyszer próbálkozott a majd húsz éve letett zászló felvételére. Úgy vélte, hogy a szabadságharc előtti mozgalmat a bécsi kormányzat buktatta meg a „vakbuzgóság, és panslavistikus ármánykodások segítségével”, de a magyarság összefogva megvalósíthatja.* 2s A Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban megjelent vezércikke azonban teljesen visszhangtalan maradt. III.A protestáns uniómozgalom a dualizmus korszakának első felében (1867-1895) 1. Az unió kérdése 1890-ig Érdekes módon a kiegyezést megelőző években meginduló, majd 1867 után egyre inkább kiszélesedő egyházi sajtóban egészen az 1880-as évekig nem nagyon találunk a protestáns egység megvalósítására történő utalást. Hiába lett volna immár szabad az unió mellett érveket felhozni, egyáltalán a protestáns felekezetek egyesítése mellett agitálni, erre egészen sokáig nem találunk nyomot. Véleményem szerint több tényezővel lehet mindezt magyarázni. Fontos kiemelni, hogy a hatvanas évektől megindulóan majdnem egy évtizeden keresztül szinte teljesen lefoglalta a református egyház erejét a liberális és orthodox teológiai irányzatok közötti harc. A liberális teológu22 Csekey SÁNDOR: Református mozgalom a XIX. században. In: Magyar Kálvinizmus, 1934- 5~9- sz. 120-126. p. 23 HÖRCSIK Richárd: Az edinburghi magyar peregrináció rövid története. In: Tovább... Emlékkönyv Makkai László 75. szüetésnapjára. Szerk.: Barcza József. Debrecen, 1989.169. p. 2“t RÉVÉSZ IMRE: Kálvin élete és a kálvinizmus. Pest, 1864.; KONCZ SÁNDOR: Hit és vallás. A magyar református vallástudományi teológia kibontakozása és hanyatlása. Debrecen, 1942. (továbbiakban: KONCZ, 1942.) 115-116. p. 2s Zay Károly: Egyesüljünk. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865. 47. sz. 1505- 1506. p.
