Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság

44

Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017)

pálosok lettek szovjetellenessé és demokráciaellenessé. így vált - az amal- gámozási rutin alapján - orosz gyilkossá Vezér Ferenc is, aki 1944 végén került Pálosszentkútra. Az életrajzban szó esik még illegális valutaügyletekről, arról, hogy Zembrzuski szoros kapcsolatban volt a Vatikánnal, és 1950 januárjában az ő közbenjárására a pápa P. Vezér Ferenc, Bolyós Ákos és Csellár István Jenő részére különleges áldást küldött. Fontos személyes vonatkozása Csellár életének, hogy a Vatikánban P. Mihály találkozott Endrédy Vendellel, a ciszterci apáttal, így személyesen ismerkedett meg vele Csellár István Jenő.5

A szerzetesek társadalomba való beilleszkedését, az egyházzal való további kapcsolattartást „hamis” igazolványok kiállításával oldották meg a rendek. Ezek azt dokumentálták, hogy az igazolvány tulajdonosa nem áll egyházi fegyelmi alatt, ezért papi teendőit elláthatta. Több szerzetesrendnél előfordult, hogy a határon túlra, Nyugatra akartak kijuttatni fiatal szerzeteseket, hogy a rend továbbélését biztosítsák. Csellár István Jenő három pálos szerzetes - Bolvári, Rauch, Vincze - disszidálását szervezte meg, de az meghiúsult, a három szerzetest elfogták. Csellár rendtársait folyamatosan tájékoztatta a rendfőnöki értekezletekről, biztatta őket a rend javainak, dokumentumainak elrejtésére. Legfőbb gondja az illegalitásra való gyors és eredményes felkészülés volt. Páter Vezér Ferenc számára - közvetítőkön keresztül - a Vatikán kínálta fel az oda való menekülést,6 * de ő ezt nem vállalta. Immár itthon is illegalitásba kényszerült. Rejtőzködésében rendje és hívek egyaránt segítségére voltak. A pálosok az emigrációba kényszerült tartományfőnök Zembrzuski segítségével tartottak kapcsolatot a Vatikánnal, így kellő anyagi támogatást szereztek az illegalitás nehézségeinek legyőzéséhez, a további fennmaradáshoz.?

Ma is keressük a magyarázatot arra, hogyan vészelték át a szétszóratással kezdődő időszakot az adminisztratív eszközökkel megbénított szerzetesrendek. Csellár István Jenő 1951. május 2-i vallomása segíti ennek megértését. Eszerint 1949 májusában jöttek össze valamennyi szerzetesrend főnökei első ízben. Ezen megjelent Endrédy Vendel, Dr. Sárközi Pál, Sík Sándor és más tanító rendek főnöke, valamint a püspöki kar részéről kijelölt 3 püspök. Itt határozták el a rendfőnökök munkájának összehangolását. A rendfőnöki értekezletek célja már a megindulásnál az volt, hogy az egyház és az állam között létrejött megegyezés következtében előálló ellehetetlenülés közepette is összetartsák, segítsék rendtársaikat, és az értekezleteken tájékozódjanak az állam és az egyház között folyó tárgyalásokról. Az első összejöveteleket az angolkisasszonyok váci utcai helyiségében tartották 1949. május és június havában. Itt kapták a rendfőnökök az első központi utasítást, mely szerint jogosultak voltak arra, hogy a rendtagokat a szegénység fogadalma alól felmenthetik. Amennyiben a szerzeteseknek illegálisan kell élniük és civil állást vállalnak, úgy annak jövedelmét felvehessék, és maguknál tarthassák. Ezeken az értekezleteken szervezett formában fogalmazták meg, hogy a szerzetesek állami állást ne vállaljanak,

5 ÁBTL. V-105751/1 20-22. Ld. még: Egy fogoly apát feljegyzései. Endrédy Vendel zirci apát feljegyzései az ÁVH börtönében. Sajtó alá rend.: Cúthné Gyóni Eszter. Bp., 2013. (továbbiakban: Endrédy, 2013.) 126-127. p.

6 Endrédy, 2013.169. p.

? ÁBTL. V-105751/1.