Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - OLVASMÁNY- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ADATOK - Bujtás László Zsigmond: Apáczai Csere János könyvajándéka
152 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) korabeli holland aukciós katalógusokban nem lehet nyomára bukkanni, mivel ezekben a disputációkat és disszertációkat nem sorolták fel tételesen, csak annyit jegyeztek meg, hogy az adott könyvhagyaték kötegekben ilyeneket tartalmaz. Mivel Apáczai harderwijki műve az előbbiek értelmében műfaja miatt a korabeli, árverésre bocsátott magánkönyvtárak jegyzékeiben önálló tételként nem bukkanhat fel, és hollandiai könyvtárakban sincs belőle példány, inkább azt érdemes számba venni, hogy az Utrechtben 1655-ben megjelent Magyar Encyclopaediából kerülhetett-e valahová Hollandiában példány, és ha igen, kihez. A Gisbertus Voetius utrechti teológiaprofesszorral való intenzív viszonyára maga Apáczai utal 1658-ban az erdélyi egyetem létrehozásának szükségességéről szóló művében,2 3? ezért az utrechti tanár az első számú jelölt arra, mint akit ezzel az erdélyi tudós megajándékozhatott. Voetius könyvtárának magyar vonatkozású állományát Miklós Ödön már korábban feltárta,28 de Apáczai egyik műve sem szerepel benne. A magyar vonatkozású könyvek között két közelebbről meg nem határozott „liber hungaricus” is fel van tüntetve, ezekről Miklós - nem tudni, milyen alapon - azt feltételezte, hogy az egyik „Tsepregi Turkovics Mihály Perkins fordítása volt (A lelkiismeretnek akadékiról. Amsterdam 1648.),29 melyhez Voetius tudvalevőleg ajánló sorokat írt, a másik pedig talán szintén a század közepén magyarra fordított és Hollandiában nyomatott munka, melyet talán mint tanár kapott emlékül valamelyik hallgatójától s amelynek fordítására talán éppen ő buzdította fel.”3° Mivel a többi magyar vonatkozású mű egyikének címe sem magyar nyelvű, nagyon valószínű, hogy a „liber hungaricus” megjelölés arra utal, hogy a kötetek magyar nyelvűek voltak, és ezek közül az egyik reálisan lehetett az Encyclopaedia. A másik szóba jöhető megajándékozott a német származású Henricus Floccenius (Heinrich Flocken) teológiaprofesszor, Apáczai harderwijki promotora, akiről az előbbi egy Utrechtben, 1651 szeptemberében kelt levelében meleg szavakkal emlékezik meg, illetve a címzett révén üdvözletét küldi neki.3» Sajnos Floccenius könyvtárának nem maradt fenn a jegyzéke, így feltételezésünk az ő esetében nem ellenőrizhető. Az Encyclopaedia korabeli holland magánkönyvtárakban való esetleges felbukkanása egyébként is óvatosan kezelendő, mivel nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető magától Apáczaitól kapta a kötetet, tekintve hogy a mű még 1665-ben és nem sokkal azután is kapható volt Hollandiában.32 27 A magyar nemzetben immár elvégtére egy academia felállításának módja és formája c. műről van szó. Idézi: BÁN, 1958.123. p. 28 Miklós Ödön: Könyvészeti jegyzetek Hollandiából. In: Theologiai Szaklap, 1917. 187-188. p. (továbbiakban: Miklós, 1917.) 29 Ama Szent írás feitegetesben hatalmas és igen tudós doctornak, G. Perkinsusnak A lelki-ismeretnek akadekirol írott drága szép tanításának első könyvében az akarmi ókból meg-félemlet és rettegő lelki esmeretnek meg-vigasztalására és gyogitásara [!] le-tött istenes orvoslási. Amszterdam, 1648. (RMKI. 800. = RMNY 2201.) 3° Miklós, 1917.188. p. 3‘ BÁN, 1958.136., 144., 145. p. 32 NÉMETH S. Katalin: Magyar könyvek a 17. századi holland könyvpiacon. In: Magyar Könyvszerále, 1986. 307., 309. p.
