Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Godzsák Attila: A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség

40 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) „Az uniós törekvés az egyetemes Egyház évezredes, megszakítás nélküli te­vékenysége, amelyben szinte minden nemzet katolikusai résztvettek. Vi­rágzó uniós mozgalmak voltak a cseh-morva katolikusok körében, a bel­gáknál, franciáknál és még ma is van Olaszországban. A többiek kezéből az idők vihara kisodorta az unió szent zászlaját. Ki lenne illetékesebb föl­emelni a lehanyatlott zászlót, ha nem éppen a kelet és nyugat határán viru­ló ezeréves magyar katolicizmus?! Ez nekünk szertartásbeli különbség nélkül szinte gondviselésszerű küldetésünk.”101 Előadásában beszélt a szertartások sokszínűségének fontosságáról: „De tovább megyek. A különböző szertartások nemcsak nem ellenkeznek az Egyház lényeges egységével, hanem annak tökéletes kidomboritása mel­lett a legimpozánsabban hangsúlyozzák annak univerzális katolicitását... Ezer ajkon, ezer nyelven, ezer szivből, ezer formában egyetlen hiszekegy fenséges harmóniája bontakozik ki és a különböző liturgikus formákból az egy Istennek az egy hitből fakadó színpompás imádata száll föl ezer nép szívéből.” 1943-as közgyűlésüket október 4-én tartották. A közgyűlés pontjai a következőek voltak: 1. Az 1941. évről szóló igazgatósági és számvizsgáló bizottsági jelentés kapcsán a zárszámadások felülvizsgálása és a felment­vény megadása. 2. Az 1943. évi költségvetés megállapítása és a jövő szövet­ségi évre vonatkozó fölhatalmazás megadása. 3. Számvizsgáló bizottság választása (3 rendes és 2 póttag) egy évre. 4. Esetleges indítványok.102 * * Du­dás Miklós püspök a csüggedésből próbálta felrázni a megjelenteket a megnyitó beszédében: „Ne engedjük, hogy szárnyszegetten lehulljunk a mélybe: legalább a víz felszínén tartsuk magunkat. Tartsuk ébren magunkban a lelkesedést, mert a magyar katolicizmus örök szégyene lenne, ha nem kapcsolódna komo­lyan bele az uniós munkába. Legyünk harangozok, verjük félre a harangot, ébresszük fel vele az egész magyar katolikus társadalom lelkiismeretét, mert az uniós munka nemcsak a görögszertartású katolikusok belügye, hanem az egész magyar katolicizmus egyik legfontosabb ügye.” Az egész gyűlés hangulata kissé borongós volt, hiszen nem kerültek köze­lebb az unós célhoz az elmúlt évek során. Szántay-Szémán volt az, aki op­timistább hangon szólalt föl a záróbeszédében. loa Az igazgatóság pedig egy nappal korábban, október 5-én délben tartot­ta ülését, melynek tárgyai a következőek voltak: 1. Az igazgatósági jelentés tervezete. 2. Az országos közgyűlés tárgysorozatának előkészítése. 3. A Keleti Egyház végleges átvétele a Szövetség tulajdonába. 4. Esetleges in­dítványok.101» 1943-ban - hosszú előkészületek után -megalapították a „Szent Mik­lós Uniós Könyvtárat”, melynek első kötete Szántay-Szémán István A Szent Unió hőskora: Kuncevics Sz. Jozefát polocki érsek élete és vértanúsága 101 Görögkatolikus Szemle, 1943/11. 2. p. 102 Keleti Egyház, 1942/6-8.122. p. “3 Görögkatolikus Szemle, 1943/35. 4- P4 Görögkatolikus Szemle, 1943/36. 2. p.; Gö­rögkatolikus Szemle, 1943/37. 3. p. ‘“i Keleti Egyház, 1942/6-8.121. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom