Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 75 szótár kiadását tervezve várja elsősorban lelkészek gyűjtéseit a legkülönbözőbb műfajokban. A felhívás szövege a következőképpen hangzott: „Ürmösi Sándor tordátfalvi unitárius lelkész egy székely szótár összeállításán dolgozik, melyet a jövő év végén szándékozik sajtó alá adni. Czéljának bővebb elérése, s gyűjteményének kiegészítése végett felszólít minden ügybarátot közrehatásra. Hozzánk a többek közt ezt írja: Felhívom kivált a székely lelkész urakat, ki a nép szavait mindennap hallják, szokásait látják. Szótárom toldalékát teendik: helyiségek elnevezései, úgy falvak, családok, bár tartozzanak most a szegényebb néposztályhoz, várromok, régi épületek, Írások, kiváltságos jogok, adománylevelek, jelvények, templomi diszitvények, fővárosok, folyók, tavak, utak, mesés elbeszélések, adomák, mondák, példabeszédek, dalok, talányos, tréfás, vagy tanulmányos mondatok, öltönyviseletek, ünnepélyes szokások, táncz és más vigalmak, játékok, hangszerek, melódiák, babonák, hadijelszók, hadieszközök, haditörténetek, katonai egyenruhák, anyagi régiségek, érez-, kő- és fametszvények, állat és növény; mind ezek eredeti elnevezéseikkel, s értelmezve külön-külön a nép szája, vagy valamely hagyomány nyomán, hogy a nemzeti nyelvnek alapul, a történelemnek pedig anyagul szolgálhassanak, s nemzet kora, élete fölismertessék. Az ily küldendő gyűjteményeket venni fogom tordátfalvi lakom közelébe a sz-kereszturi postán bérmentesen.”*99 A „tordátfalvi lelkész” Ürmösi Sándor által készítendő székely szótárról s az abba remélt műfajokról tíz nappal később a pesti Vasárnapi Újság Tárház rovatában is hírt adnak.* 200 Az 1863 végére ígért gyűjtemény feltehetően sosem jelent meg, s sajnos arról sem tudunk semmit, hogy voltak-e, akik valamilyen szöveget küldtek Ürmösi Sándornak, s vajon ő elkezdte-e szerkeszteni a tervezett székely szótárat. Azonban maga a tény sem elhanyagolandó, hogy Ürmösi Sándor a Vadrózsák megjelenésével közel azonos időpontban egy szinte teljesen azonos tartalmú, de Kriza Jánostól és a gyűjtőhálózattól független vállalkozásba kezd. 8. Nyomát (1863. április 24. — 1865. április 24.) Ürmösi Sándor 1862 Szent Mihály napjától a következő év Szent György napjáig volt szolgálati hely nélkül. Ez idő alatt, ő nemigen, de a püspök és az esperesek igyekeztek mindent megtenni kinevezése érdekében. Inczefi József, az Udvarhelyi egyházkor esperese levelében arról számol be, hogy Ürmösit ajánlotta Városfalvára is, de hiába biztosította a helyieket, hogy „vele, mint jó pappal, minden emberi gyengéje mellettis két évig meglehetne nyugodni; de valahogy viselte volt ott a télen magát, most se fogadták el, még csak candidatioba se tették fel”.201 Ugyanerről a próbálkozásról tudósít *99 Különfélék. [Ürmösi Sándor felhívása.] In: Kolozsvári Közlöny, 1862. 159. sz. 641. p. A felhívás szövege korábban megjelent: „így nőtt fejemre a sok vadrózsa...” Levelek, dokumentumok Kriza János népköltészeti gyűjtőtevékenységének történetéhez. A szétszóródott kéziratos anyagot összegyűjtötte, sajtó alá rend.: Szakái Anna. Kolozsvár, 2012. (A Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai, 6.; Kriza Könyvtár.) 29. p., 36. sz. jegyz. 200 Tárház. In: Vasárnapi Újság, 1862. 47. sz. (november 23.) 561. p. 201 Inczefi József Kriza Jánosnak. Derzs, 1863. április 13. kandidációba tenni: Az egyházközség által kijelölt három személy közé bekerülni, akik közül utóbb a bérfizető
