Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 53 léve szinte nem tudnám, meljiket jovasoljam”67 - írja április elején Farkas György Aranyosrákosi Székely Sándor püspöknek. Végül 1847 májusában Ürmösi Sámuelt Kadácsra rendelik. A helyére a kadácsi pap, Győrit Sándor kerül.68 Ürmösi Sándort pedig a bordosi eklézsia rendes papjának nevezik ki.6« Ürmösi Sándor Kisadotjánban töltött évének egyetlen nagy vesztese van: Ürmösi Sámuel, akinek a költözéssel nemcsak valószínűleg a házát, telkét, méheit, állatait kellett elkótyavetyélnie, hanem úgy került egy egyházközségbe, hogy ott őt nem várták, nem kérték, nem választották. Annak, ha az egyházközség nem várja meg, hogy a bepanaszolt pap számára rendes állomáshely nyíljon, óhatatlan következménye, hogy a pap nem feltétlenül érdemeinek megfelelő helyre kerül, illetve hogy a bepanaszolás híre elterjed.70 Nyilván ezért is volt szükség ebben az esetben arra, hogy Ürmösi Sámuel egy másik egyházkörben lévő állomáshelyre kerüljön. Azonban hogy az élete a későbbiekben sem lehetett könnyű Kadácson,71 67 Farkas György a püspöknek. Szentgerice, 1847. április 4. 68 Ez mégsem tekinthető hivatalos cserének, mivel abba mindkét egyházközségnek bele kell egyeznie, itt pedig (a forrásokból úgy tűnik, hogy) mindkét helyre csak kirendelték a lelkészeket, anélkül, hogy megkérdezték volna, hogy elfogadják-e őket. Győrfi Sándor esetében ezzel nem volt a későbbiekben probléma, mivel egy útközben szerzett lábsérülése miatt nagyon gyorsan a fia, ifj. Győrfi Sándor (szintén Kriza - gyűjtő) kerül mellé segédpapnak, s a fiatal lelkésszel nem kerülnek konfliktusba a falubeliek. 69 A különös, hogy a püspöki iratok között 1847. március 10-ről fennmaradt irat szerint már ekkor kinevezték id. Győrfi Sándort szentháromsági pappá, fiát, ifj. Győrfi Sándort adoijáni lévitává, Ürmösi Sándort pedig bordosi pappá. Azonban Geréb Zsigmond szerint Ürmösi Sámuel csak május 26-án érkezett meg Kadácsba, s mivel a levelek még április elején sem egy lezárt helyzetet állítanak elénk, ezért valószínűsíthető, hogy az új kirendelések 1-2 hónapig csupán elképzelések maradtak és csak májusban valósultak meg. 70 Bizonyos esetekben ez ellen úgy védekeztek, hogy a pap kérte ideiglenes nyugalomba helyezését. Ekkor a panaszokat a falu nem nyújtotta be, s a papnak lehetősége volt az esperes és a püspök segítségével, amikor kvalitásainak megfelelő állomáshely nyílt, oda pályázni vagy oda kineveztetni, (vö. pl. Kelemen Zsigmond, csokfalvi pap levele Székely Mózesnek. Csokfalva, 1857. február 6., 20/1857. sz. alatt 1857. február 9-én püspökhelyettes Székely Mózes a nyugalomba helyezést elrendeli, Farkas György megvilágítja ennek a hátterét: Farkas György Székely Mózeshez. Szentgerice, 1857. február 18.) Erre itt feltehetően azért nem került sor, mivel bíztak abban, hogy a minden megalapozottságot nélkülöző vádaskodás elül, és valami módon békességre jutnak a felek. Azért volt különösen problémás Ürmösi Sándor jelenléte, mert éppen a béke megteremtését tette lehetetlenné. 71 Ürmösi Sámuel még 23 évig, 1870-ig volt lelkész Kadácsban. Vö. Geréb Zsigmond: Unitárius lelkészek 1568-tól. Székelykeresztúr, 1943. - MUEKvGyLt. (továbbiakban: Geréb, 1943.) Hogy innen már nem kerül máshová, annak a legfőbb oka a kora. Ekkoriban az egyházközségek nem szívesen fogadtak el a korban idősebbnek számító, a negyvenes éveiben járó papot sem. Ürmösi Sámuel nagyjából 1800-ban születhetett (1820-25-ig tanult Kolozsvárott), tehát ebben az időszakban tölthette be az 50. életévét. Matricula Studiosorum Scholae Unitariae Claudiopolitanae ab anno 1721- 1867. nro. 1. Seniori matricula. - MUEKvGyLt. (továbbiakban: Matricula Studiosorum.) 1235. sz.
