Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Godzsák Attila: A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség
34 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) kézirat gyanánt” felírást viselte, ezért is volt a nagy űr a második és a 3. szám között. Továbbá a tervekkel ellentétben, nem a pártoló tagok részére, hanem „csak tagok részére” adták ki. Elhatározta az igazgatóság, hogy minden évben országosan négy uniós vasárnapot törekszik rendezni, s erre az alkalomra szentbeszéd- és konferencia-anyaggal fogja a papságot ellátni, hogy az unió gondolatát népszerűsítse.78 79 Hivatalosan ezen a gyűlésen alapították meg a szövetség Tudományos és Irodalmi Szakosztályát.^ Dudás Miklós fölkérte az ügyvezetőt és a főtitkárt, valamint a szakosztály tagjait, hogy a tudományos és irodalmi szakosztály számára évi munkatervet dolgozzon ki s terjesszen mielőbb a szakosztály elé, mely most már, mint autonóm testület fogja magát igazgatni a Szövetség keretében, és az Alapszabályok értelmében ezentúl tagjait is önmaga választja.80 Szántay-Szémán a tudományos osztály eljövendő munkájának egy tervezetét ezután közölte a Keleti Egyházban: „Uniós Szövetségünk alapszabályai csak körvonalazzák, de nem részletezik tudományos munkálkodásunk területét. Magának a tudományos és irodalmi szakosztálynak kell életet vinnie munkásságába, miért is az alábbi vázlatban próbáltam meg, nagy vonásokban megjelölni a munkateret, amelyen tudományos és irodalmi szakosztályunk tagjai a nagy cél érdekében kifejthetnék lelkes erőiket. Szakosztályunk munkája kettős: a tudományos megalapozás, és az uniós ismeretek népszerűsítése. Tudományos vonalon a következő témakörök volnának elsősorban munkába veendők: 1. A pápáknak a keletiekre és a keleti rítusokra vonatkozó intézkedései oly célból, hogy az uniónak a pápák szándékai szerint való felfogása egységessé és általánossá váljék, és hogy az unió, valamint a még sok lélekben tévesen élő ritusbeli unifikáció kérdése tíz egyetemes Egyház szemszögéből nyerjen megvilágítást. 2. A világszerte megindult u. n. „keleti munkába" való bekapcsolódás, vagyis a keleti egyház dogmatikai, történelmi és liturgikus kérdéseinek tudományos feldolgozása a papság és a világi értelmiség számára, hogy Kelet lelki világát és annak kétségtelen értékeit reálisan tudjuk lemérni és megbecsülni. Mindjárt néhány részletkérdést is felsorolok: a) A schizmatikus vitapontok, — elsősorban a primátus és az infallibilitás kérdése, különös tekintettel az első hét egyetemes zsinatra, hogy a synodalismus, a zsinatiság, tarthatatlanságát bebizonyítsuk, b) A politika befolyása az uniók sorsára, amely főképpen a görög, a bolgár és a szláv unióknál ütközött ki élesen, c) A szakadás igaz története. A mindkét oldalon elkövetett hibák tanulságaival, d) Az uniós zsinatok sikertelenségének okai. e) Az egyes keleti rítusok és egyházak ismertetése, f) Az ősliturgia elemei a görög liturgiában, g) A görög liturgia elemei a latin liturgiában, h) A görög szentatyák a nyugati theologiában. i) összehasonlító liturgikus kérdések, hogy majdan egy kézikönyv készülhessen, j) A missziók és az unió kapcsolatának vizsgálata, k) Kelet szerzetességének hatása Nyugaton. 1) Latin elemek beszivárgása a keleti liturgiákba, m) Kanonizáció Keleten. Egyes kiváló szentek életrajza, n) Egyházjogi kölcsönhatás, főképpen a házasság-jogban, o) A patriarkátusok kialakulása, szerepe és viszonya a pápasághoz, p) Kelet?8 Keleti Egyház, 1940/7-8.156-157. p. 79 Nyírvidék, 1940. június 11. 4. p. 80 Keleti Egyház, 1940/7-8.156-157. p.
