Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 49 az indulatokat felkorbácsolta, és aki sem a hibáját, sem tetteinek súlyát látni és vállalni nem képes. Az Ürmösi Sándorról kiderült tettek nem maradnak válasz nélkül: a vizsgálószéki gyűlés nem ad helyt az Ürmösi Sámuel ellen felhozott vádaknak,« a püspök még december folyamán levélben megtiltja, hogy Ürmösi Sándor lévitai jogkörén túl terjeszkedni merészeljen,46 az esperes pedig - a püspök beleegyezésével - evocálja* 47 * * * * * 53 utóbbit a parciális zsinatra.-*8 Ezen a zsinaton a szentháromságiak újabb panaszlevelet nyújtanak be, amelyben többek között azzal vádolják meg Ürmösi Sámuelt, hogy „halgatoi s kepéssei kijádtzásukra, csufolásúkra, a dög nyúzó czigányokat Égyházunkba meg hivja, s halgatoival a leg nagyobb botránkozás elkövethetéséjért égy sorai és rendel Úrvacsoráltatja”.« A Nyárádszentlászlón január végén tartott parciális a „le alatsonitó piszkos Kér Levél”-re5° válaszul békülésre szólítja fel a feleket, és az Ürmösi Sámuelt ért vádakat igaztalannak mondja ki. Ugyanitt Ürmösi Sándort reverzá- liss* adására kötelezi.s2 Valamivel későbbi levelében Farkas György az ekkor beadott vádakról a következőket írja Székely Sándor püspöknek: „A Partialisra Pap ellen béadott panasz merő alaptalan semmiség, s látszik, hogy erőlködnek valamit mondani, s hogy semmit sem tudnak, amit mondnak tsak nagy pathossal mondják, mert hogy a Czigánynak Urvatsorát adott, nem kötelesség elleni hiba, ha nem adott volna, azt lehetne feltudni, hiszen a Czigányis ember, mint más, Ny Gálfalván s egyebüttis sok helyeken vannak czigány fajból álló hit rokonink, de soha efféle keresztényiden felszollalásokot nem hallottam.”53 « Nyomáti vizsgálószéki ülés válasza. Nyomát, 1846. december 7. 46 A püspök válasza Farkas Györgynek. Kolozsvár, 1846. december 28. (A válasz az esperesi levél hátoldalán van összefoglalva.) 47 evocálás a zsinatra: valamely hibát vétett egyházi személy felszólítása a zsinaton való feltétlen megjelenésre, ami egyúttal perbe idézést is jelent. [Itt és a későbbiekben is az egyházszervezeti fogalmak magyarázatát magam készítettem el induktív módon, ezért ezek alapvetően az unitárius egyház 19. század közepi szokásjogát tükrözik.] 48 parciális zsinat: ’köri zsinat’ egy egyházkor által tartott, az azon belül zajló ügyek megvitatását végző tanácskozás a korabeli unitárius egyházi gyakorlatban. 4« A szentháromságiak Farkas Györgynek és a parciális szentszéknek, hn. én. (Érk.: 1847. január 21.) 5° A parciális gyűlés válasza a szentháromságiaknak. Nyárádszentlászló, 1847. január 22. (A válasz a panaszos levél hátoldalán szerepel.) 5' reverzális / reversalis: lat. ’(erkölcsi) kötelezvény’, amelyet azok a belső emberek kötelesek tenni, akiket mintegy utoljára figyelmeztetnek a botlásukra vagy valamely hibájukra, és ebben egyfelől elismerik vétségeiket, másfelől fogadják, hogy ezentúl változtatnak a hibáikon. Egyúttal vállalják azt is, hogy ha ez nem sikerülne, akkor vagy degradációval alacsonyabb jövedelmű egyházközségbe helyezhessék őket, vagy teljesen egyházi szolgálat nélkül maradjanak. Ugyanilyen reverzálist adtak a kollégiumi tanulók is kihágás esetén. 5“ Ürmösi Sándor reverzálisának másolata. Nyárádszentlászló, 1847. január 21. (Érdekesség, hogy a másolatot a szintén Kriza-gyűjtő, ekkor szentgericei, később árkosi tanító, Lőrinczi Elek készíti el.) 53 Farkas György Székely Sándornak. Szentgerice, 1847. április 4.
