Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. — Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

Szakái Anna

II. Ürmösi Sándor kanyargós lelkészi pályafutása (1844-1868)

A következőkben Ürmösi Sándor életpályájának azt a szakaszát szeretném bemutatni, amikor az unitárius egyház belső embereként teljesített szolgálatot, elsősorban az ún. UP Iratokra1 támaszkodva, kiegészítő forrásul a különböző egyházközségi iratanyagokat, presbiteri, számadásos és iskolalátogatási jegyzőkönyveket használva fel.

Valamennyi olyan egyházközség esetén, ahová Ürmösi Sándort kinevezik, a következő kérdésköröket próbálom röviden megvilágítani: 1. Milyennek számít az illető egyházközség a korszakban? Mit mondanak a kortársak és mit a számadatok? Mit jelenthetett odakerülni? Mennyire volt nagy a fluktuáció? Mennyire volt gyakori a lelkészek/tanítók bevádolása? 2. Amennyiben volt konfliktusa Ürmösinek a közösséggel, akkor az események a falu / Ürmösi / az esperes vagy a püspök (mint objektívnek tekinthető nézőpont) általi leírása. 3. A konfliktus következménye. 4. A konfliktus megoldása. 5. Amennyiben a lelkész és a közösség kapcsolata nem jutott olyan szélsőséges állapotig, hogy az panaszos levélben vagy nyomozási jegyzőkönyvben maradt volna az utókorra, a kiegészítő források alapján a közöttük lévő viszony nyomait próbálom meg feltárni.

1. Vadad (1844. június - 1846. április k.)

Négy év kinevezés nélküli tordátfalvi káplánság után 1844 májusában merült fel először Ürmösi Sándor neve úgy, mint akit Székely Sándor püspök lelkésznek nevezne ki Szőkefalvára.2 3 Végül azonban mégsem ide, hanem Vadadra rendeli 1844 júniusában félpapnak és egész mesternek^ az akkor már a 30. életévébe lépett Ürmösi Sándort.4

1 UP Iratoknak nevezik a mindenkori unitárius püspök után maradt, nagyrészt hivatalos levelezést tartalmazó irategyüttest. Az ebben található levelek elsősorban az unitárius tanítók, lelkészek vagy az egyházközség panaszait, kéréseit, illetve az espereseknek a püspökhöz küldött, az egyházkörükben tapasztalt problémás esetek hátterét tárgyaló, egy-egy személy jellemét, felkészültségét, papságra való alkalmasságát véleményező beszámolóit tartalmazzák. Az UP Iratok évrendezett állapotban megtalálhatóak: Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltára, (továbbiakban: MUEKvGyLt.) Egy év átlagosan egy doboznyi szálas iratot jelent.

2 Belső rendbeli változatok címmel Székely Sándor jegyzete feltehetően 1844 májusából, amelyen valamennyi ekkori változást sorra vesz. Ezek többsége végül nem az itt leírt formában valósult meg.

3 A korabeli, leggyakrabban használt megnevezés az iskolatanítóra a mester, oskolamester. Az egész mester kifejezés ebben az esetben azt jelenti, hogy a teljes mesteri kepét (fizetést) ő kapta, ami mellé valamilyen módon megosztozva Kisgyörgy Ferenc, vadadi rendes lelkésszel, a lelkészi kepe fele is őt illette, cserébe bizonyos