Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Reformáció a Székelyföldön
38 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) Báthory valláspolitikáját az uralma első négy évében a visszafogottság jellemezte, míg lengyel királlyá választása után már határozottabban képviselte a katolikus érdekeket.49 Nemcsak katolikus volta miatt tette ezt, hanem azért is, mert uralkodóként az állt érdekében, hogy egy felekezetileg homogén, vallási konfliktusokkal nem terhelt államot igazgasson. Magánemberként ugyanakkor a vallási türelem jellemezte, hiszen lengyel királyként a hadseregében szolgáló nagyszámú székely katonát nem kívánta erőszakkal vallásváltásra kényszeríteni. Egyik kedvenc székely hadvezére, Székely Mózes unitárius volt, csakúgy, mint számos székely közkatonája és azok a fiatal udvari nemesek, aki Báthory lengyel királyi udvarában forgolódtak.?0 Az egyházi újítások eltiltása és a könyvnyomtatás fejedelmi engedélyhez kötése nagyon hamar megkezdte a gyenge struktúrával rendelkező és teológiai értelemben nem egységes unitárius felekezet súlyának csökkentését. Ezt a helyzetet a református egyház tudta a legjobban kihasználni, ugyanis a katolikusság jogait nem adták vissza, az evangélikus felekezet pedig nagyobbrészt visszaszorult a szász területekre. A határozott és sokszor erőszakos katolikus misszió csak 1579-ben indult, a jezsuita rend Erdélybe költözésével. A jezsuiták első bázisa Kolozs- monostor, majd pedig Kolozsvár volt, ahol iskolát alapítottak, ami hamarosan 150-200 diákkal működött, közöttük székelyekkel is.?1 Az iskola és a jezsuita szerzetesek, ha egyelőre a Székelyföldön nem is tudtak aktívan megjelenni, megerősítették a diákok felekezeti tudatát és sokak katolizálá- sát érték el. 1583-ban a kolozsvári tanintézet patrónusa, Antonio Possevino is megfordult a Székelyföldön, a célja a katolikusság felmérése volt.®2 A jelentése szerint az országban kizárólag a Székelyföldön talált katolikus papokat, Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken tizenötöt, Háromszéken Kézdi és Orbai székeken pedig kilencet.53 1584-ben a Lázár család már a reformáció leküzdése céljából hívott jezsuitát a birtokaira.54 A Marosszékről, Siketfal- váról származó Ladó Bálint volt az egyik első szerzetes, aki a székelyek közötti missziót elkezdte. A tevékenysége sikeres lehetett, mert pár év múlva már a jezsuiták által elkövetett erőszakosságok, a reformátusokra nehezedő nyomás miatt kellett rendelkeznie az országgyűlésnek.?? Az 1591-es országgyűlésen a rendek minden katolikus térítést megtiltottak.?6 49 * * 52 53 54 55 * 49 ZovÁNYl, 1977. 101-138. p.; POKOLY, 1904. 240-312. p.; Bíró VENCEL: Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton, 1925. 42-51. p. 5° Vass Miklós: Székely Mózes erdélyi fejedelem életrajza. Bp., 1897.; Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes, Erdély székely fejedelme. Székelyudvarhely, 2007.; Veress Endre: Báthory István király. Bp., 1937. s‘ Molnár Antal: Lehetetlen küldetés? Jezsuiták Erdélyben és Felső-Magyarországon a 16-17. században. Bp., 2009. (továbbiakban: MOLNÁR, 2009.) 25. p. 52 VERESS Endre: Antonio Possevino S. J. Transylvania. Bp., 1913. (Fontes Rerum Transsylvanicarum. III.) 61. p.; Boga Alajos: A katolikus iskolázás múltja Erdélyben. Kolozsvár, 1940. 29-30. p. 53 Bíró Vencel: Bethlen Gábor és az erdélyi katolicizmus. In: Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929. 6. sz. 5. p. 54 Pokoly, 1904.176. p. 55 Pokoly, 1904.280. p. s6 EOE. III. 279. p.
