Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNY - Rajki Zoltán: A történelmi egyházak és az újprotestáns entitások kapcsolata Magyarországon a 19–20. században
A történelmi egyházak és az újprotestáns entitások kapcsolata 9 bácskai településen prédikált. Nemsokára megérkezett a németországi metodista konferenciához a bácskaiak kérvénye, amelyben állandó igehirdetőt kértek. A metodisták magyarországi tevékenységére jellemző volt, hogy kerülték a más felekezetekkel való összeütközést. Sőt jó kapcsolatok kialakítására törekedtek. Azért sem alakult ki a történelmi egyházakkal komolyabb konfliktusuk, mert a metodista egyháznak mindössze pár száz tagja volt az országban, és az első világháborúig csupán Budapesten és a Bácskában tudta megvetni a lábát. A szektakérdés a katolikus egyház életében nem okozott különösebb problémát. Néhány esetből azonban világosan látszik, hogy „veszély” esetén erős katolikus ellenreakciókra számíthattak a „bibliás keresők” vagy az új hitek misszionáriusai. Óbecsén például a falu plébánosa egy házi összejövetelen a nazarénus Fehér János kezéből kiragadta a Károli fordítású Bibliát, eretneknek tartva annak fordítóját. Fehér ekkor elővette a Káldi fordítást, és annak segítségével vitázott a pappal. Más mód nem lévén, a községi elöljáróság segítségével elzárták a fiatal nazarénust.28 A baptista Meyer Henriket és néhány társát 1883. február 2-án asszonyok és suhan- cok támadták meg Budafokon. Budára érve Meyerék rögtön az alispánhoz mentek, amelynek eredményeként a községi bírót elmozdították, és a háttérből irányító papot pedig figyelmeztetésbe részesítették.* 2 3« Egy katolikusadventista konfliktusról a szocialista beállítottságú Kassai Munkás című lap Az adventisták és a felszentelt vigéc című írásából tudunk, melyben pozitív színben tüntette fel az adventista misszió antikatolikus vonásait, mert „felvilágosítják a népet a klerikusok káros munkájáról, akik a Bibliát hibás megvilágításba helyezik. Előadásukban szólnak a tévedéseikről és a történelmi gaztetteikről”. A küzdelmet katolikus részről a Volksbund vette fel az adventisták ellen Frisnyák atya vezetésével. Frisnyák az egyik előadáson nyílt vitába bocsátkozott az előadóval volt híveinek „folytonos hurrogá- sa és abcúgolása” ellenére, de nevetségessé tette magáté0 A vesztes háború és az 1918/19-es forradalmak átmenetileg átalakították a magyarországi vallási piac működését. Az 1918 novemberében hatalomra jutó Károlyi-kormány a külkapcsolatainak bővítése, illetve a kedvezőbb békefeltételek kiharcolása érdekében segítséget kért a protestáns egyházak lelkészeitől, amelyben baptista lelkészek is részt vállaltaké1 Még az Egyesült Államokba hazatérő adventista John Huenergardt is diplomáciai küldetést teljesített több protestáns lelkész, köztük Kováts István a protestáns ügyek kormánybiztosa kérésére.32 Természetesen a protestáns lelkészek egy része nem örült annak, hogy nem használhatták fel a hatóságot az újprotestáns „hittérítők” ellen.33 28 Kardos-Szigeti, 1988.138-139. p. 2« Kovács Géza: A baptista misszió kibontakozása Magyarországon. (1873-1894) In: „Krisztusért járva követségben”. Tanulmányok a magyar baptista misszió 150 éves történetéből. Szerk.: Bereczki Lajos. Bp., 1996. 60-61. p. 3° Rajki, 2004. 69. p. 3' Rajki-Szigeti, 2012.155-157. p. 32 Rajki, 2004.125-126. p. 33 Szigeti Jenő: A református egyház kapcsolatai a protestáns kis egyházakkal a két világháború között. In: Uő: „És emlékezzél meg az útról...” Tanulmányok a
