Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével (1920. október–december)
A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével 91 Schioppa jelentésében a két tábor között 1920 októberében kibontakozott nemzetgyűlési vitáról számolt be Gasparrinak, amelynek a nuncius tanúja volt. Az ülés során Kovács István képviselő, aki egykor katolikus volt, de később áttért a protestáns hitre, október 14-én beszédet mondott a szabad királyválasztás elvének érvényre juttatása érdekében. Elsősorban a nemzet akaratával érvelt, mondván, hogy a nemzetnek joga van olyan királyt választani, aki közülük való. Teleki a kedélyek lecsillapítása végett elismerte a nemzet vitathatatlan jogát a király megválasztására, majd kijelentette, hogy a kérdés még nem érett meg a döntésre.« Schioppa biztos volt abban, hogy a szabad királyválasztók jelöltje a református Horthy volt, ám ő határozottan kifejtette, hogy nem kíván trónra lépni. A protestánsokkal szemben a katolikusok úgy vélték, hogy Magyarországnak van királya, aki Szent István koronáját viseli. A püspöki kar is a legitimizmus mellett foglalt állást, azonban a klérus fiatal tagjai nem értettek egyet a püspökökkel.54 55 Schioppa azért számolt be minderről Gasparri bíborosnak, mert megbízható forrásból értesült arról, hogy 1921 tavaszán Károly király vissza akar térni Magyarországra, amit maga a király mondott el Csernoch bíboros hercegprímásnak. Károly azt is kifejtette, hogy maga mögött tudja az egész püspöki kar s Franciaország támogatását is. Károly nemcsak a magyar trónt kívánta visszaszerezni, hanem összes korábbi címét és jogát, amelyek megillették, mint császárt és királyt. Régensként József főherceget jelölte volna meg. Schioppa nem bocsátkozott találgatásokba azt illetően, hogy vajon a terv sikerre vihető-e. A nuncius úgy látta, hogy az elvesztett háború következményeitől szenvedő, éhező népet más kérdések foglalkoztatták, ezért minden bizonnyal közönyösen fogadnák Károlyt, ha megjelenne Budapesten. Ami a francia támogatást illeti, Schioppa nem tudta, milyen ígéreteket kapott Károly Franciaországtól.56 * 58 A nuncius kételkedett abban, hogy Franciaország támogatta volna IV. Károly visszatérési kísérletét, mivel tudatában volt annak, hogy a kisan- tant-államok5? casus belliként értékelték volna ezt a lépést. Ezt az információt az olasz katonai antantmisszió vezetője, Mombelli tábornok is megerősítette.5® 54 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Fos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 126. folt 44r-4ór. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 16. ss Uo. 56 Uo. 1921. március 26-án este Károly király - híveinek kíséretében - valóban megérkezett Magyarországra, nevezetesen Szombathelyre. Az antant és a kisantant államai élénken tiltakoztak az ellen, hogy Károly ismételten Magyarország királya legyen, így a visszatérési kísérlet kudarcba fulladt. Részletesen: ORMOS Mária: „Soha, amíg élek!” Az utolsó koronás Habsburg puccskísérletei 1921-ben. Bp., 1990. s? A kisantant 1920-1921-ben bilaterális szerződések hálózataként alakult Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia részvételével. Célja a Habsburg-restauráció megakadályozása és az első világháborút követően kialakult viszonyok fenntartása volt. 58 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Uiigheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 126. foil. 44r-4ór. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 16.
