Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével (1920. október–december)
A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével 89 mezőgazdaság maradt. A trianoni rendelkezések igazságtalanságát Schioppa szerint még az antant államok képviselői is elismerték, kivéve az angolokat, akik túlságosan keményen ítélték meg Magyarországot. A nuncius úgy vélte, hogy a békeszerződés ratifikálásával, és a királykérdés aktuálissá válásával a helyzet még súlyosabb lesz.« Szerinte a széthúzó pártok között csak egyetlen dologban fedezhető fel összhang, ami nem más, mint a trianoni békeszerződés igazságtalanságainak orvoslására való törekvés. A megoldási javaslatok, amelyekkel Schioppa találkozott, eltérőek voltak. Egy kis csoport a háborút fontolgatta, a túlnyomó többség pedig a revízió lehetőségében reménykedett, amelyet a Millerand-féle levélre alapozott.« Az Alexandre Millerand francia miniszterelnök által a trianoni szerződéshez csatolt levél ugyanis kilátásba helyezte a dokumentumban foglalt rendelkezések esetleges megváltoztathatóságát.« Visszatérve a jelentéshez, a megoldáskeresés során néhányan várakozó álláspontra helyezkedtek, s csak nagyon kevesen voltak azok, akik úgy vélték, hogy Magyarország sorsa már eldöntetett. A királykérdés tekintetében még ennél is megosztottabb volt a magyar társadalom. Ebben a helyzetben a régi hatalmi elit átadta a terepet az újaknak, akiktől az ország megmentését remélték.46 1920. november 14-én Schioppa úgy látta, hogy addigra egyértelműen átvette az uralmat a zűrzavar. A kormány mindent megtett a kedélyek lecsillapításáért, ami az energikus nyomás miatt néhány esetben sikerült is, ám akadályt jelentett az, hogy a pártok vezetői pedig személyes ambícióik megvalósításáért küzdöttek ahelyett, hogy a feladatukat végezték volna. Ehhez a belpolitikai válsághoz járul még a trianoni békeszerződés közelgő, kikényszerített ratifikálása, amelynek a nuncius szerint „beláthatatlan következményei lesznek Magyarország politikai és gazdasági életére nézve”.« Schioppa úgy ítélte meg, hogy Magyarország amúgy is nehéz helyzetét tetézte az is, hogy a forradalmak - különösen a Tanácsköztársaság - idején számos félkatonai szervezet létesült, amelyek 1920 novemberében még mindig veszélyeztették az ország belső békéjét. Mivel a bolsevikok elleni küzdelemben való szerepvállalás végett a magyarság jelentős hányada hősként tisztelte ezeket a katonákat, a Nemzeti Hadsereg nem merte feloszlatni a szabadcsapatokat. A félkatonai alakulatok tevékenysége azonban több esetben véres kimenetelű volt, s a kormány - a nuncius meglátása szerint - nem bírt olyan mértékű tekintéllyel, amely elegendő lett volna ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon ezekre az elemekre. A szélsőséges katonai csoportok * 45 * 47 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 47. foil. 34r-37v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. október 24. Uo. 45 Gergely, 1997.18. p. 46 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 47. foil. 34r-37v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. október 24. 47 „...avrá conseguenze incalcolabili nella vita politica ed economica dell’Ungheria...” S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 117. föl. 4Óv. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 14. (A nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta a trianoni békeszerződést - H. P.)
