Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Godzsák Attila: A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség
A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség Godzsák Attila „A keresztény egyházak egyesülése érdekében minden országban és minden eszközzel hatalmas propagandát kell kifejteni: A pap prédikáljon róla, a tudós theológus mélyüljön el benne, az újságíró fáradd hatatlanul írjon róla, a tanár tanítsa.” (Ivanitsky-Ingilo Rafael) „Mi a magyar unionizmus úttörő munkásai boldogok volnánk, ha éreznek, hogy már egy sokezres imádkozó tömeg naponként Krisztus urunk búcsúkérelmével ostromolná a Mindenható irgalmas szívét: hogy mindnyájan egyek legyünk!” (Szántay-Szémán István) Az unionizmus A katolikus egyházban az 1054-es nagy egyházszakadás óta él a skizmában élő keletiek visszatérítése az „akolba”. Ezen törekvések néha erőteljesebben kerültek a felszínre, néha búvópatakokként haladtak tovább. Az egyházból ezt megelőzően (231, arianisták) és utána is (reformáció) szakadtak ki részek, melyek visszatérítésére szintén többször és több módszerrel tettek kísérleteket az évszázadok során. A kezdeti, sikertelen próbálkozások után, 1262 tavaszán, bizánci kezdeményezésre kezdődtek meg először a tárgyalások, melyek eredményeként az 1274. évi lyoni zsinaton megkötötték az uniót. A zsinatra több mint 500 püspök, 60 apát és több mint ezer küldött volt hivatalos, utóbbiak között voltak a korabeli egyetemek képviselői is. Ezt az utóbbi határozatot azonban VIII. Mihály utóda, II. Andronikosz bizánci császár később semmisnek nyilvánította.1 Azonban az egyház egységének a helyreállítására irányuló törekvések a 15. század folyamán sem szűntek meg. Ennek egyik fő mozgatója azonban nem a hitbeli meggyőződés, hanem Konstantinápoly török általi fenyegetettsége volt. Ez arra késztette IV. Jenő pápát, hogy az 1431-ben Baselbe, 1438-ban Ferrarába, végül Firenzébe 1439-ben összehívott, 1442-ig tartó zsinaton tárgyalásokat folytasson a keleti kereszténység képviselőivel, a négyszáz évvel azelőtt kettészakadt egyház egyesítéséről. A tervezett egység első lépése a firenzei unió megkötése volt. A zsinat résztvevői elfogadták, hogy Róma püspöke, a pápa lesz az egész keresztény egyház feje. Az egyezményhez csatlakozott az orosz egyház, az örmény egyház egy része, a koptok, a szír jakobiták és nesztoriánusok kisebb csoportjai is. Az egység azonban röviddel a zsinat bezárása után felbomlott, az egyesülés további lépéseit megakadályozta az Oszmán török hódítás. Bizáncot elfoglalták a törökök 1453-ban. Bár a zsinat a célját nem érte el, a firenzei (régiesen: flo- renci) zsinaton kialakult egyezség mégis alapja lett az évszázadokkal később létrejött unióknak.2 A következő lépés az egyesülés irányában a 16. század végén történt. Jeremiás konstantinápolyi pátriárka 1589-ben Szantner Viktor: A Hajdúdorogi Egyházmegye története a kezdetektől 1920-ig. Bp., 2010. (Doktori - PhD - disszertáció, ELTE) (továbbiakban: Szantner, 2010.) 36-37. p. 2 Szantner, 2010.37. p.
