Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
66 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) hogy visszautasítja a vádakat és pontosítja Ürmösi szám- és egyéb adatait, így fejezi be közleményét: „Sajnálni lehet, hogy sorsa az illyeténekről író tapasztalatlan vándornak (kit alólirt nyomasztó szükségeiben 70 - azaz hetven oláh pisterekkel segélett) illy álutakon keresni boldogulását.” Ez az „álutakon boldogulását kereső” Ürmösi-kép mintegy előrevetíti a későbbi, híveivel folyton konfliktusba keveredő, a valóságot szelektív módon észlelő lelkész alakját is. A(z egyébként a könyv olvasására biztató) kritikák ellenére (vagy éppen azok miatt) a korban Ürmösi Sándor műve viszonylag nagy népszerűségnek örvendett. Ennek oka feltehetően nem annyira a mondanivaló megszövegezésében, mint a téma aktualitásában rejlett. Az általam áttekintett 43 köz- és magánkönyvtárból,25 21-ben volt megtalálható.* 126 Összehasonlításképpen Kriza János Vadrózsákba ugyanezen könyvtárak lajstromai közül 16+6-ban127 szerepelt. A korszak egyik legfelkapottabb írója, a kolozsvári kollégiumi tanulmányait Ürmösi Sándorral azonos időben megkezdő, az olvasótársaságnak kezdetektől aktív tagja, az 1838-ban már a Nemzeti Társalkodóba publikáló128 Kőváry László.129 * Könyvei az általam vizsgált valamennyi könyvtárban legalább 1-2 példányban biztosan megvoltak. A történész Márki Sándor szerint Kőváry hatásának titka (s ez igaz lehet, ha 195. p. (Az Erdélyi Híradóban 1844. november 29-ig hiába kerestem a részletesebb cáfolatot.) 12s Ez idáig 52 kéziratos és 85 nyomtatott erdélyi könyvlajstromot tekintettem át, amelyek az 1840-es évek végétől a 19. század végéig biztosítottak adatokat. 126 Az 1870-es évekre az áttekintett könyvtárak közül a következőkben volt megtalálható Ürmösi Sándor munkája: 1. a Kolozsvári Unitárius Kollégium Könyvtára (Nagy Elek, főgondnok könyvtárából, majd Nagyajtai Kovács István később bekerülő könyvtárából), 2. a Kolozsvári Unitárius Kollégium Olvasóegyletének könyvtára, 3. Stein János kölcsönkönyvtára, 4. Símén Domokos könyvtára, 5. Gedő József könyvtára, 6. Brassai Sámuel könyvtára, 7. Nagyajtai Kovács István könyvtára, 8. dr. Joo István könyvtára, 9. Sebes Pál könyvtára. Ürmösi Sándor könyve a következő könyvtárakban volt meg az általam áttekintett könyvlajstromok tanúsága szerint: Simán Domokos, Gedő József, Nagyajtai Kovács István, dr. Joó István, Brassai Sámuel, Kaáli Nagy Elek Sebes Pál és gróf Mikó Imre magánkönyvtárában, illetve a Kolozsvári Unitárius Kollégium, a Kolozsvári Unitárius Kollégium Olvasó Egyletének, a Kolozsvári Református Kollégium, a Kolozsvári Református Kollégium Olvasó Egyletének, a Kolozsvári Katolikus Lyceum könyvtárában, Stein János kolozsvári kölcsönkönyvtárában, a Kolozsvári Polgári Társalkodó, a Kolozsvári Iparos Egylet, a Kolozsvári Női Olvasóegylet, a Nagyszebeni Magyar Polgári Kör, a Brassói Magyar Társalgó Olvasó Egylet, a Brassói Magyar Kaszinó és a Dési Kaszinó könyvtárában. Emellett tudható az is, hogy 1883-ban még kapható volt e munka Stein János kolozsvári könyvkereskedésében. 127 Hat olyan könyvlajstromot találtam, amiben a könyv nem szerepel, de az illető személy (Jakab Elek, Símén Domokos, Filep Elek, Brassai Sámuel, Mikó Imre, Nagyajtai Kovács István) könyvtárában a kötet bizonyosan megtalálható volt. 128 Teke, népszokásaival 1837. In: Nemzeti Társalkodó, 1838. II. 21. sz. 171-173. p., 22. sz. 180-181. p. Újraközlése: KŐVÁRY LÁSZLÓ: Tájképek utazási rajzokban. Szerk.: Bálint József. Bukarest, 1984. (Téka) 51-59. p. 129 Kőváry László munkásságának alaposabb vizsgálatával még adós a néprajztudomány. Néprajzi jelentőségének számbavételéről az első jelentősebb publikáció: Ujváry Zoltán: Magyar folklórtörténet. I. Debrecen, 2007. 232-256. p.
