Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.

A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. — Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.*

Szakái Anna

Az alább következő esettanulmány célja annak végigkövetése, ahogy az Ürmösi Sándorról* 1 alkotott kép két-három évtized alatt megváltozik, és a szorgalmas, eredményes gyűjtő helyébe a magatartása miatt sehol szívesen nem látott lelkész alakja kerül. Kísérlet ez az irás arra vonatkozólag is, hogy kevés folklorisztikai forrással, az egyes gyűjtők hagyatékának hiányában, elsősorban egyháztörténeti forrásokra támaszkodva lehetséges-e árnyalni a Vadrózsákról kialakult képet.

Ürmösi Sándorhoz, illetve rajta keresztül általában a gyűjtők, még tá- gabban a 19. század közepi unitárius lelkészek, tanítók mindennapjaihoz két irányból próbálok közelíteni. A források egy része a gyűjtő, író Ürmösi- ről tudósít, míg az általam használt másik forráscsoport a lelkész Ürmösi- ről segít képet rajzolni. Mindkét irányból csupán egy-egy szűk keresztmetszetét láthatjuk egy ember életének, amelynek egymásra vetítéséből talán valamivel közelebb kerülhetünk hozzá, és emellett megérthetünk valamennyit abból a szociokulturális háttérből, amiben a Vadrózsák gyűjtői tevékenykedtek.

I. Ürmösi Sándor életpályája az első lelkészi kinevezéséig (1815— 1844)

A következőkben először az Ürmösi Sándor életéről tudható,2 3 forrásokkal alátámasztható adatokat próbálom egy helyre gyűjteni, hogy képet alkothassunk életének arról a szakaszáról, amit feltehetően a legjobban meghatározott a népköltészeti gyűjtés. Ürmösi Sándor nevét bár ismeri a néprajz- tudomány, életéről mégis nagyon kevés adattal rendelkezünk^

' A tanulmány folytatását következő lapszámunkban közöljük. A tanulmányhoz készült Adattár az Egyháztörténeti Szemle internetes kiadásában hozzáférhető: www.egyhtortszemle.hu. Továbbiakban: Ürmösi-adattár. (ASzerk.)

1 A család neve sokféle írásformában felbukkan. Ürmösi Sándor saját nevét leggyakrabban Ürmösy, illetve az y-ra tett két ponttal írt alakban használja. A család férfitagjainak neve a 20. századi forrásokban legtöbbször Ürmössyként szerepel. Kriza János és az esperesek szinte kivétel nélkül Ürmösiként írják le a nevét. Jelen dolgozatomban én is az utóbbit szerepeltetem. Kivételt képeznek az olyan idézetek és levelek, amelyekben valaki egy másik formát használt; ilyenkor az eredeti szöveg írásmódján nem változtatok.

2 Ürmösi Sándor életében a könnyebb eligazodást egy idővonal is segíti, ami a mellékletben kapott helyet. Ld. Ürmösi-adattár.

3 Életrajzát többen megírták, többnyire meglehetősen pontatlanul. Először Szinnyei József foglalja össze életrajzát, aki az Ürmösi könyvéről megjelent egyik ismertetés hivatkozását tévesen adja meg, helyesen: Erdélyi Híradó, 1844. március 5. (19. sz.) 107. p. Vö. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. köt. Bp., 1914. 699-