Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ruzsa-Nagy Zoltán: Az egyházfegyelem gyakorlata a Kecskeméti Református Egyházközségben a 18. században

Az egyházfegyelem gyakorlata a Kecskeméti Református Egyházközségben 41

den részeitől el fog tiltatni.” A határozatot két presbiter az illető házához elmenve tudtára adta. A bocsánatkérés elmaradt, az exkommunikáció megtörtént. Az illető néhány hónap múlva meghalt, s „tisztességes temetés és közönséges temető helytől megtiltatott”.58 Exkommunikációval fenyegették meg azokat is, akik az Egyháztanács többszöri idézésére, hogy intést kapjanak, nem jelentek meg.59 1761-ben a hivatalvesztés mellett kiközösítették az iskolai praeceptort,60 aki több személlyel, köztük egy özvegyasz- szonnyal is fajtalankodott, és egyéb illetlen dolgokat cselekedett.61 A kiközösített személy gyülekezetbe való visszafogadásának feltétele eklézsiakövetés tartása volt. A Geleji Kánonoknak némiképp ellentmondva,62 azokat, akiket az úriszék büntetőeljárás alá vont, a világi ítélethozatalig eltiltották a sákramentumoktól, afféle „ideiglenes ítélet”-ként.63 Ugyanezt tették, ha a vétkes az úriszék ítéletét megfellebbezte.64 Ugyanakkor a világi bíróság felmentő ítéletét követően az egyházi kiközösítést is visszavonták.65

Az eklézsiakövetés (publica poenitentia) a legsúlyosabb egyházi fenyíték, mely az exkommunikáció megelőzésére szolgált. Az eklézsiakövetés Kecskeméten, mint azt már láttuk a 18. század eleji esetek tárgyalásakor, a szégyenkőre való felállással valósult meg. A szégyenkőre állítás a megszégyenítő büntetések kategóriájába tartozik, azon belül is az ún. közvélemény-büntetés csoportjába, mivel nem a világi hatóság, hanem egy közösség szabta ki a normasértőre.66 * A szégyenkőre állítás az eklézsiakövetés kísérő része volt, meglátásom szerint azonban nem annyira a megszégyenítés, mint inkább az elrettentés lehetett a célja. Azonban, mivel a 18. századi magyarországi és erdélyi városok lakossága még meglehetősen zárt közösséget alkotott, a szégyenkőre állítás nemcsak az adott személy saját életére nézve jelentett megbélyegzést a közösség részéről, hanem még leszármazottai számára is, például leánykérés esetén.6? Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az eklézsiakövetés minden esetben visszafogadással és a teljes jogú egyháztagság helyreállításával zárult.

Kecskeméten is a szégyenkőre állás az eklézsiakövetéshez kapcsolódott. Amint az 1. táblázatban látszik, a kecskeméti szégyenkő létezéséről az

58 KREL. II/l. Protocollum 23.

59 Például egy templomkerülő férfi esetében. KREL. II/l. Protocollum 20.

60 Iskolai tanítók a korszakban kevés kivételtől eltekintve legény emberek voltak.

61 KREL. II/l. Protocollum 21.

62 „Az olyanokat azonban, kiknek bűnök még nincs bebizonyítva, hanem csak némelyek suttogása vagy éppen vádolása miatt estek valamely bűn gyanújába, valamint azokat is, kik nem előre elszánt szándékból vagy megátalkodott gonoszságból, hanem vagy tudatlanságból, vagy önvédelmükből, vagy más történetes esetből emberölést vagy más bűnt követtek el, - nem kell azonnal kizárni a szent gyülekezetből, hanem előbb meginteni és bizonyos határidőt szabni elébük, amely alatt magukat azon gyalázatból illető bíráik előtt kitisztíthassák.” Geleji Kánonok, 1875. XLIV. sz.

63 KREL. II/l. Protocollum 19.

6-t KREL. II/l. Protocollum 20.

65 KREL. II/l. Protocollum 19.

66 Nagy, 2012.80-83. p6? Szakál, 2014.423. p.