Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ruzsa-Nagy Zoltán: Az egyházfegyelem gyakorlata a Kecskeméti Református Egyházközségben a 18. században

Az egyházfegyelem gyakorlata a Kecskeméti Református Egyházközségben 35

Kiskunhalason a városi tanács, majd megalakulása után a presbitérium gyakorolta az egyházfegyelmet. A kiskunhalasi református egyházközség anyakönyvében 1690 és 1792 között összesen 289 paráznaságot jegyeztek fel, az egyéb vétségek száma elenyésző. Mindössze 5 tolvajság és egy-egy káromkodás, ill. hamis esküvés lett megörökítve.29 * Emellett a kon- zisztórium jegyzőkönyvébe is jegyeztek fel esetlegesen egyházfegyelmi eseteket.3° A kiskunhalasi anyakönyv és presbiteri jegyzőkönyv 18. századi feljegyzései alapján a kiskunhalasi egyházfegyelemi rendelkezések nagyon hasonlítottak a kecskeméti egyházfegyelmezéshez.31 * 33

Kecskemét, bár jogilag egészen 1848-ig mezőváros volt, számos kiváltságot élvezett. A város maga választotta elöljáróit és papját, a városi tanács bíráskodási jogkörrel is rendelkezett.32 A városnak hat földesura volt, a legnagyobb részt a katolikus Koháry család birtokolta, akivel a városnak nem mindig volt felhőtlen a kapcsolata, de kevésbé háborgatták a protestánsokat.

Kecskeméten 1564-ben a katolikusok és reformátusok megegyeztek, mely szerint a protestánsok meghagyták a templomot a katolikusoknak, és maguknak egy új fatemplomot építettek a Szent Miklós plébániatemplom kerítésén belül a város központjában.'« Ez a megegyezés évszázadokig, még az ellenreformáció alatt is, a két felekezet egymás mellett élését alapozta meg. A 18. század közepén már kétszer annyi katolikus, mint református élt a városban. Bár Kecskemét a váci egyházmegyéhez tartozott, egészen 1772-ig a papi szolgálatot a helybéli ferences atyák látták el. 1715-ben telepedett le a piarista rend Kecskeméten. 1718-ban Althan váci püspök a református egyházat is vizsgálta, és nehezményezte, hogy a gyülekezet két prédikátort tart, és a református iskolában is tanítanak filozófiát és teológiát. Megjegyzendő, hogy minden bizonnyal az 1564. évi egyezség hatására Kecskeméten a város kínosan ügyelt a vallási türelemre, és kemény ítélettel sújtotta a másik felekezetet gyalázókat.34 35 A város arra is ügyelt, hogy anyagilag is egyenlő mértékben támogassa a két egyházat és iskoláit.35

2<> Szakál, 2014.422. p.

3° A kiskunhalasi egyháztanács egyházfegyelmi tevékenységével kapcsolatban: Ruzsa- Nagy, 2016.

3‘ Ezt részletesen feldolgozta: Melegh Attila: Házasságtörés Halason a 17-18. században. In: A Központi Statisztikai Hivatal Népesedéstudományi Kutatóintézetének 2000. évi történeti demográfiai évkönyve. Szerk.: Faragó Tamás - Őri Péter. Bp., 2000. 266-291. p.; Uő: Kiskunhalas népesedéstörténete a 17. század végétől a 20. század elejéig. Bp., 2000.

32 IvÁNYosi-Szabó TIBOR: Kecskemét története, 1686-1849. In: Kecskemét története 1849-ig. Kecskemét monográfiája. I. Szerk.: Bárth János. Kecskemét, 2002. (továbbiakban: Iványosi-Szabó, 2002.) 274. p.

33 IVÁNYOSI-SZABÓ, 2002. 567-568. p.

34 1747-ben a reformátusokat káromló („a kálomista papok az én kutyámmal egy hiten vannak”) katolikus személyt 60 korbácsra büntették. A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei. II. 1712-1811. Összeáll.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1998.139. p.

35 IVÁNYOSI-SZABÓ, 2002. 570-571. p.