Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Demjén Balázs Ádám: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához, különös tekintettel a nagyberivói Boér családra

Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához 13 A nagyberivói Boér család és szerepe a Rákóczi-szabadság- harcban A család gyökerei A havasalföldi származású família - mely birtokosi mivoltát már a ne­vében is hordozza, ugyanis az a román bojár, azaz földesúr szóból ered első magyarországi említése a 14. század elejéről származik: Boér Konstan­tin birtokszerzésének dátuma a Fogaras vármegyei Nagyberivón eszerint 1302. január 7-e lett volna. Az ő esetében azonban bizonyosan a későbbi évszázadok során kitalált fiktív nemzetségi atavussal állunk szemben, ugyanis a család ezt követően majd kétszáz esztendeig semmilyen formá­ban nem tűnik fel az írott források között, s nincs tudomásunk az említett birtokszerzést igazoló dokumentumról - interpolált, sőt még hamisított oklevél formájában sem.* 46 A leszármazástábla a 16. század elejétől folyamatos: az 1507-ben el­hunyt nagyberivói Boér Istvánt már fogarasi várkapitányként említik, s a szintén a Fogaras vármegyében, Nagysink közelében fekvő récsei birtok­szerzés is az ő nevéhez köthető - fiai, Tamás és Zsigmond ugyanis már ezen előnéwel tölthették be néhai atyjuk tisztségét.47 A hagyomány szerint a család összes többi ága is tőle ered, gyermekeire három Fogaras várme­gyei falut hagyott: Szkorét, Kövesdet és Berivót. Előbbi birtokosai hamar elszegényedtek, utóbbi két családdal azonban az elkövetkezendő évszázad­okban is találkozhatunk.48 * A kövesdiek az alapító ághoz hasonlóan egyér­telműen Rákóczi pártján álltak. Közülük is kiemelkedett Boér Ferenc (?— 1720), aki Mikes Kelemen (1690-1761) édesanyja, a Mikes Pál (?-i6gi) halálával megözvegyült Torma Éva második férjeként jelentős társadalmi befolyásra tett szert. Az 1697-es házasságkötés ugyanis együtt járt a három­széki Mikes-birtokok feletti gyámkodás jogával, amelyet Boér Ferenc új­donsült mostohafia, a még kiskorú Mikes Kelemen révén gyakorolhatott. A kövesdi középnemes beházasodása a családba valószínűleg nem keltett nagy megütközést, ugyanis a század folyamán számos feljegyzés tanúsko­dik arról, hogy élénk gazdasági kapcsolatokat ápolt a háromszéki és a zágo- ni Mikes, illetve a kövesdi-nagyberivói Boér família.« Nevelőapja nagy hatást gyakorolt az ifjú Mikes Kelemenre: miután Boér Ferenc 1700-ban elfogadta a császári udvar kínálta vallási unió lehetőségét, és a görögkatolikus felekezethez csatlakozott, ő is áttért a református hitről a 48 A szó ezen alakban használt változata még egy 1708-as, Rákóczinak írt követjelentésben is feltűnik: „Nyilván megértették az havasalföldi boerok, hogy a vajda az török portának még most is benn való kegyeltje volna.” Ld.: Ráday, 1961. II. 426. p. 46 Ld.: BlÁs István: Kövesdi Boér Simon levele kövesdi Boér Istvánnak a szentpáli és kövesdi Boér-család genealógiájáról. In: Genealógiai füzetek, 1912. 5-8. p. A XIV. század magyar nemesi családjainak névtárát ld.: KARÁCSONYI János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp., 1900. (A Boérokat e részletes mű sem említi.) 47 B. BOÉR GÉZA: A fogarasföldi Boér-család. In: Turul, 1924-1925. 30-32. p. 48 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XII. Pest, 1858. (továbbiakban: Nagy, 1858.) II. 147-149. p. 44 Mikes Kelemen összes művei. I—II. Törökországi levelek és misszilis levelek. Szerk.: Hopp Lajos. Bp., 1966.1.521. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom