Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - RECENZIÓK - Fazekas Csaba: Zsinatok a Csanádi egyházmegyében a 19–20. században. Szerk.: Zakar Péter [ismertetés]
Zsinatok a Csanádi egyházmegyében a 19-20. században. Szerk.: Zakar Péter. Bp., MTA BTK Történettudományi Intézet, 2016. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források, 4.) 260 old. A 2010-es évek elején indult zsinat- és nagygyűlés-kutatás a hazai egyház- történet-írás egyik legnagyobb szabású vállalkozása. Az OTKA NK 83799. sz. programja támogatásával, Balogh Margit témavezetésével szerveződött projekt néhány jól körülírható egyháztörténeti esemény-típus országos, illetve helyi példáit kívánta az elképzelhető legnagyobb alapossággal feltárni és bemutatni. Forrásközpontú megközelítés, szakmai alaposság, illetve szervezett kutatócsoport(ok) jellemezték a vállalkozás során eddig megjelent vagy megjelenés alatt álló dokumentum-kiadásokat, tanulmányköteteket,1 a sorozat pedig nyilvánvalóan még az elején tart. Talán magától értetődőnek tekinthetjük, hogy az alapkutatásokat publikáló eredmények nem csupán egyházhistoriográfiai jelentőségűek, hanem a magyar történelem egyes korszakainak nagyon is szerteágazó ismereteivel gazdagodhatunk általuk. A magyar római katolikus egyház egyházmegyéiben tartott zsinatok rendkívül különbözőek voltak a múltban, ami jórészt az egyes egyházkormányzati egységek történelmi hátterével és a mindenkori aktuális politikai viszonyokkal függött össze. A jelen kötetet sajtó alá rendező, jegyzetelő és alapos tanulmánnyal bevezető Zakaf Péternek így a Csanádi (1982 után hivatalosan: Szeged-Csanádi) Egyházmegyével kapcsolatosan részben könnyebb, részben azonban nehezebb dolga volt, mint a határmódosításoktól kevésbé sújtott katolikus egyházmegyéket feldolgozó kollégáinak. A 19-20. század folyamán ugyanis mindössze három egyházmegyei zsinatról tudott beszámolni, melyek közül az első kettőt még a 19. század első felében tartották: 1821-ben, illetve — a nemzeti zsinat előkészületeinek részét képező tanácskozások formájában — 1848-ban. A következőre majdnem másfél évszázaddal később, 1995-ben került sor. A három nagyon is különböző típusú, tartalmú és lefolyású egyházi tanácskozás ugyanakkor nagyon is alkalmas arra, hogy rajtuk keresztül nemcsak az egyház belső helyzete, problémái, kihívásai, hanem a római katolikus egyház és az állam viszonya, az aktuális társadalmi változásokra adott egyházi reflexiók is megragadha- tóak legyenek az utókor számára. 1 Ld. pl. az összefoglaló tanulmánykötetet: Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16-20. században. Szerk.: Balogh Margit - Varga Szabolcs - Vértesi Lázár. Pécs-Bp., 2014. (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis); a vonatkozó egyházmegyei elemzések közül: Tamási Zsolt: Az 1848-as erdélyi római katolikus egyházmegyei zsinat. Bp., 2013.; Az 1863. évi kalocsai tartományi zsinat. Szerk.: Adriányi Gábor. Sajtó alá rend.: Bárány Zsófia. Bp., 2015.; Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok. Szerk.: Tengely Adrienn. Bp., 2016. (Utóbbi két kötet, a most ismertetett kiadványhoz hasonlóan a Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források sorozat részeként látott napvilágot. Tengely Adrienn kötetéről Löffler Erzsébet írt ismertetőt az Egyháztörténeti Szemle 2016. évi 4. számába.)
