Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése1 2 3 Sági György „Az isteni Szívből merítette mindig mosolygó, mindig nyájas szeretetét, amellyel papjait és híveit mindhárom egyházmegyében szerette és vezette, és ami főpapi szívéből mindenkire áradt.” (Shvoy Lajos székesfehérvári püspök Grősz József kalocsa-bácsi érsekről, 1961. október n.2) Az 1961-es esztendő ősze nagy változást hozott a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye életében, ami az egész magyar Egyházra is kihatott. Néhány hónappal azután, hogy az érsekség méltó módon megünnepelte főpásztorának aranymiséjét,31911-es bécsi pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját, a gyász köszöntött be a kalocsai, de a magyar katolikusok életébe is. Tizenkilenc érsekként, harminchárom püspökként eltöltött esztendő után, életének hetvennegyedik évében elhunyt Grősz Józsefi kalocsa-bácsi érsek, a 1 A tanulmány a MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport keretein belül készülhetett el, és magában foglalja a 2015. augusztus 10. és 13. között Murakeresztúron megrendezésre került I. Fraknói Nyári Akadémián (http://institutumfraknoi.hu/i_fraknoi_nyari_akademia_murakeresztursurd), hasonló címen megtartott előadásom tartalmát is. Ezúton hálásan köszönöm Jeney Gábor egyházjogásznak, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye viceofficiálisának a széküresedésre irányuló kánonjogi vonatkozású kérdéseimre adott felvilágosítását, valamint Tölgyes Ferenc nyugalmazott áldozárnak, a Grősz érsek által utolsók között pappá szentelt, jelenlegi érseki tanácsosnak megkeresésemre adott szíves válaszait, nem kevésbé Bangó Beáta Mária Klára iskolanővérnek az Érseki Kastélyban szolgáló néhai rendtársairól adott információit, és Hesz Károly úrnak, az Érseki Kastély egykori gondnokának, mindenesének visszaemlékezését. Ugyancsak köszönet illeti Kujáni György urat és Takács Karolina kalocsai könyvtárost, Kujáni Ferenc nagyprépost unokaöccsét és ükunokahúgát, amiért készségesen álltak rendelkezésemre, segítve ezzel munkámat. Végül, de nem utolsósorban köszönetemet fejezem ki Lakatos Andor levéltárvezetőnek, Csongrádi Gabriella és Tóth Krisztina segéd-levéltárosoknak a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban a kutatómunka során nyújtott segítségükért, továbbá nemkülönben a Magyar Nemzeti Levéltár Bács- Kiskun Megyei Levéltára munkatársainak, valamint Grócz Zita könyvtárvezetőnek a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtártól. 2 Shvoy Lajos székesfehérvári püspök 1961. évi IV. püspöki körlevele, 1834/1961. 3 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár (továbbiakban: MNL. BKML.) XXIII. 2. g. (Megyei Tanács VB egyházügyi előadó iratai.) 8/1961. Valamint nem is csak érseksége, mert „jubileuma országos jelleget öltött, mert volt egyházmegyéi is követelték maguknak az aranymisés érsek áldását”. Török József: Grősz József életútja. In: Grősz érsek naplója. Szerk.: Török József. Bp., 1995. (továbbiakban: Török, 1995.) 339. p. ■t Grősz József (1887-1961): 1911-ben szentelték pappá Bécsben. 1928-ban győri segédpüspökké és orthosiai címzetes püspökké nevezték ki. Fetser Antal győri megyéspüspök halála után Breyer István nem tartott igényt segédpüspökre, így 1933- tól 1936-ig csupán címzetes orthosiai püspök, 1936 és 1939 között szombathelyi apostoli kormányzó, majd 1943-ig megyéspüspök volt, ezt követően 1944-ig ismét
