Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Sas Péter: Hetven éve hunyt el Gyárfás Elemér (1884—1945), az Erdélyi Római Katolikus Státus világi elnöke

Hetven éve hunyt el Gyárfás Elemér

95

chorumot tárgyaló történeti-politikai elemzése25 és a politikusi gondolkodásmódját bemutató írása, melyben az Averescu-paktum előzményeivel, megkötésének indokaival, szövegével, módosításaival, következményeivel, felbomlásával és tanulságaival foglalkozott.26 írására a sajtóban válaszolt Bernády György (1864-1938), Marosvásárhely volt polgármestere, az Országos Magyar Pártból kivált és a Polgári és Demokratikus Blokkot megalapító politikus.2? Fontos forrásként közreadta nagyapja, Gyárfás Elek (1812-1879) táblai ülnök, úrbéri bírósági elnök, majd főkormánytanácsos

19. századi útinaplóját.28 Irodalmi munkássága elismeréséül a Kemény Zsigmond Társaság és az Erdélyi Irodalmi Társaság egyaránt tagjai közé választotta.

A második világháború befejezése után a kolozsvári népbíróságon zajló perben (77/1945. sz. ügyirat) hazaárulással, valamint az Antonescu- és a Sztójay-kormánnyal való együttműködéssel vádolták. A Magyar Népi Szövetség napilapjában, a Népi Egységben politikai billogként rásütötték, hogy a fasizmus dél-erdélyi bábája volt. Ottani működéséért már 1943-ban megvádolták, ez derült ki Méliusz József (1909-1995) író, költő, műfordítónak a dél-erdélyi helyzetről szóló jelentéséből, melyet a Kommunista Pártnak küldött. A katolikusok „szemszöge az elképzelhető legreakciósabb. A Magyar Népközösség működése teljesen ennek a szellemnek megfelelő. Főleg katolikus irányítás alatt áll és irányítója Gyárfás Elemér, aki még a régi Romániában is a legszélsőbb magyar reakciót képviselte.”29 Perét halála után is folytatták, végül bizonyítottság hiányában lezárták. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy Gyárfás Elemért Varga Andrea és Gabriel Catalan legújabb kutatásai alapján zsidómentő tevékenysége miatt a Világ Igazai közé választhatja a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet. A második világháború befejeződése után többen írásos nyilatkozatot tettek, hogy kiket támogatott és mentett meg az elhurcolástól. A Bánáti Futár tudósítása szerint 1937. március végén tartott beszédében a magyarországi első zsidótörvény előtt egy esztendővel rámutatott a hitleri fajelmélet igazságtalanságaira.50

Vagyonának elkobzása után a bíróság elé állított, meghurcolt és kórházi kezelésre szorult politikus Bukarestben, 1945. október 4-én „váratlanul elhunyt”.»1 Két nap múlva Románia egyik leghíresebb temetőjében, az

Supplex Libellus Valachorum. Székfoglaló értekezésül felolvasta az Erdélyi Irodalmi Társaságban Kolozsvárt, 1929. február 19-én. Kolozsvár, 1929.

Az első kísérlet. Az Averescu-paktum előzményei, megkötésének indokai, szövegei, módosításai, következményei, felbomlása és tanulságai. Lugoj [Lugos], 1937. (Klny.: Magyar Kisebbség, 1937. évi 2-3. sz.)

Ld. Bernády György: Reflexiók Gyárfás Elemér szenátor úrnak „Az első kísérlet” című, a „Magyar Kisebbség” 1937. évi 2-3. számaiban megjelent közleményére. Targu-Mure§, 1937Gyárfás Elek útinaplója 1844-ből. Közli: Gyárfás Elemér. Cluj-Kolozsvár, 1937. (Tudományos Füzetek, 93.)

Lakatos Artúr: Méliusz-jelentés 1943-ból. In: Látó, 2013.11. sz. 71. p.

Ld. ABLONCZY LÁSZLÓ: „Oh boldog Magyarország! - csak ne hagyja magát félrevezetni már...” In: Hitel, 2004. 2. sz. 214. p.

Jelentés a gyulafehérvári latin szertartású róm. kát. Egyházmegyei Tanács 1946. november hó 28-ikára összehívott közgyűlésére. Kolozsvár, 1946. (továbbiakban Jelentés 1946.) 6. p.