Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Sas Péter: Hetven éve hunyt el Gyárfás Elemér (1884—1945), az Erdélyi Római Katolikus Státus világi elnöke
Hetven éve hunyt el Gyárfás Elemér (1884-1945), az Erdélyi Római Katolikus Státus világi elnöke Léczfalvi Gyárfás Elemér politikus, közgazdász, publicista az egykoron önálló faluban, ma a Dicsőszentmártonhoz tartozó Borzáson 1884. augusztus 27-én született.1 A kolozsvári és budapesti jogi egyetemen, valamint a párizsi Sorbonne-on végzett jogi tanulmányokat (1903-ban, kolozsvári joghallgató korában az ottani Szent Imre Kör alapító elnöke.). Az állam- és jogtudományi doktorátus megszerzése után Marosvásárhelyen ügyvédjelölt. Az 1909-ben letett szakvizsga után Dicsőszentmártonban, Kis-Küküllő vármegye székhelyén nyitott ügyvédi irodát. Abban az időben az ott megjelenő Vármegyei Híradó felelős szerkesztője. Az első világháborúban 1914- től az orosz fronton a 2. (székely) huszárezredben szolgált és három év múlva tartalékos huszárszázadosként szerelt le. Háborús élményként — Gyóni Géza Csak egy éjszakára versének reminiszcenciájaként - írta le, hogy „a nehéz időkben hányszor elbeszélgettünk arról, hogy ha Európa összes diplomatáit, minisztereit, politikusait csak egy órára [kiemelés tőlem S. P.] ki lehetne hozni ide... [...] A diplomaták nem jöttek ki a lövészárokba, s a világháború most is folyik tovább.”2 A világháború időszakában bekapcsolódott a politikai életbe, 1917 júniusától 1918 novemberéig Kis-Küküllő vármegye főispánja, ezt követően a forradalom időszakában a vármegyei Nemzeti Tanács elnöke. 1921-ben a Magyar Szövetség elnöki tanácsának tagja, majd működésének betiltása után a Magyar Néppárt és a Magyar Nemzeti Párt fúziójából 1922-ben megszületett Országos Magyar Párt vezetőségi tagja, valamint a közgazda- sági szakosztály elnöke. 1926-tól 1938-ig két alkalommal Csík vármegye szenátora a román szenátusban, ahol egyházi, kulturális és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott. Szenátortársai előtt kifejtette: „Én ma sem teszek más egyebet, midőn képviselem és védelmezem egyházam jogait, mint amit elődeim tettek. [...] nem akartunk egyetlen kormány kezében sem eszközökké süllyedni: sem az erdélyi fejedelmek, sem a Habsburgok, sem a magyar kormányok kezében.”3 1917-től az Erdélyi Római Katolikus Státus gyűlésének, 1921-től igazgatótanácsának tagja, 1931-től a Státus - 1932 óta új nevén az Egyházmegyei Tanács - szabályzata szerint élethossziglan megválasztott világi elnöke (A második bécsi döntés hatályának időszakában az észak-erdélyi részen In- czédy-Joksman Ödön alelnök.). A román szenátus előtt tisztázta, hogy elnökként sem fizetést, sem egyéb javadalmat, sem jelenléti díjat, sem költségtérítést nem kap. Az egyházpolitika fontos tényezője, 1920-tól az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség alapító-alelnöke, cselekvő részese a Vatikán és Románia között létrejött tárgyalásoknak, majd a két állam kö----------------- Beszámolók -----------G yárfás Elemér. In: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. II. köt. Főszerk.: Balogh Edgár. Bukarest, 1991.104-106. p. Gyárfás Elemér: Főispáni székfoglaló. In: Uő: Erdélyi problémák, 1902-1923. Kolozsvár, 1923. (továbbiakban: GYÁRFÁS, 1923.) 132. p. Az Erdélyi Katolikus Státus a szenátus előtt. Gyárfás Elemér világi elnök beszéde és N. Jorga miniszterelnök válasza a szenátus 1932. február 12-iki ülésén. Kolozsvár, 1932. (Klny.: Erdélyi Tudósító, 1932. 5. sz.)
