Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - DISPUTA - Süttő Szilárd: A húsvéti Exsurge-vasárnaptól a visegrádi székesegyházig. (Eberhard Windecke magyarra ferdítve az 1384—86-os évek magyarországi eseményeiről)
78 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) Skorka Renáta szolgál még további meglepetéssel is. Windeckének a II. (Kis) Károly temetéséről szóló mondatát imígy adja vissza: „A királyt a visegrádi Szent András-székesegyházban temették el.”« Az e mondathoz kapcsolt jegyzet a következő: „Kis Károlyt egyházi kiközösítés miatt csak 1390-ben temették el a Visegrád melletti Szent András bencés kolostorban. ”46 A kisebbik baj itt az időpont: a helytelen 1390-es évszám még Márki Sándorra^ nyúlhat vissza, aki nyilván rosszul értette a kiközösítve meghalt uralkodó egyházi temetését engedélyező pápai bullái® keltezésében előforduló „Pontificatus nostri Anno Secundo” szavakat. IX. Bonifác kérdéses oklevelének helyes dátuma 1391. február 3., ahogy azt a kiadó már 1888- ban,i9 Pór Antal pedig 1896-ban megállapította.®0 Az igazi szenzáció azonban a szövegben - az állítólagos Windecke-szö- vegben - emlegetett visegrádi székesegyház. Valószínűleg a Duna-kanyar turistaforgalmára is jó hatással lenne, ha ennek létét sikerülne elhitetni; ámbár ez valószínűleg nem lesz könnyű, mert igazából Windeckénél sem lehet ilyesmiről olvasni. Az eredetiben a következő áll: „der konig wart begraben zu sant Andreas bi der Blindenbürge”,®1 az .Andreas” szóhoz fűzött jegyzetben®2 pedig szövegvariánsként az „Andrestag” olvasható. Vagyis a főszöveg a temetés helyére vonatkozik, a Visegrád melletti benedekrendi Szent András-monostor helyett pontatlanul Szent András-templomot említve, a félreértésen alapuló szövegváltozat pedig ennek az aktusnak idejét - András-napot, azaz november 30-át - lenne hivatott megjelölni. Székesegyházról tehát szó sincs, legalábbis az eredetiben. Talán közelebb jutunk a talányhoz, miképp gazdagodik a magyar egyháztörténet Skorka Renáta fordításában egy katedrálissal, ha figyelembe vesszük a már említett modernizált német változat téves értelmezését: „Der König wurde im St. Andreasdome bei der Blindenburg begraben.”®3 A 19. századi német talán úgy gondolta, hogy egy királyt mégsem lehet akárhová temetni. De a magyar fordítónak és jegyzeteidnek, még ha fel is használta az eredetinél könnyebben érthető új változatot, itt fel kellett volna kapnia a fejét - hacsak nem hitte püspöki székhelynek Visegrádot, vagy nem gondolta úgy, hogy minden katolikus templom székesegyház. Windecke/Skorka. 26. p. Windecke/Skorka. 358. p. 66. sz. jegyz. Márki, 1885.89. p. Ld.: Monumenta Vaticana historiam regni Hungáriáé illustrantia. (Vatikáni magyar okirattár.) I/3.: Series prima. Tomus tertius. Bullae Bonifacii IX. P. M. 1389-1396. Szerk.: Fraknói Vilmos. Budapestini, 1888. (Reprint: Bp., 2000.) 136. p. Uo. PÓR, 1896.142. p. Vö. még: SÜTTŐ, 2003.1.124. p., 690. sz. jegyz. Windecke/Altmann. 13. p. Windecke/Altmann. 13. q.) jegyz. Windecke/Hagen. 13. p.
