Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba - Klestenitz Tibor: Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban. (Zichy János levele Festetics Taszilónak)
Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban 53 legalább is 200 ezer ember olvassa, mert például a vidéki gazdakörökben és kaszinókban jóformán sorba állanak, hogy lapunkat olvashassák, de híveinknek nincsen kellő anyagi erejük, hogy a lapot a liberális lapokat olvasókkal arányos számban vegyék. De van lapjaink fennmaradásának még egy másik nagyfontosságú alapja. Megfigyeléseink szerint éppen a tehetős társadalom liberális lapokat járat és csak fokozatosan válik előfizetőnkké, mert tagadhatatlan, hogy hosszú ideig azok a lapok többet nyújtottak és csak két-három év után jutottunk most abba a szerencsés helyzetbe, hogy a Nemzeti Újságban és az Új Nemzedékben teljesen versenyképes lapot állítsunk a piacra. Ezeknek a lapoknak tehát a fejlődéséhez meg van a természetes alapjuk és kétségtelen, hogy minden erőltetés nélkül a Nemzeti Újságnál állandó emelkedésre számíthatunk, amint ezt az utóbbi másfél év alatt szakadatlanul tapasztalhattuk. Külön ki kell emelnem a Központi Sajtóvállalat lapok, főképpen a Nemzeti Újság fontosságát a gazdatársadalom szempontjából. A földdel űzött demagógiával szemben ez a lap vette föl először a harcot és tagadhatatlanul igen nagy eredményeket ért el. Mezőgazdasági rovata és kiváló agrár hírszolgálata pedig állandó támogatója minden komoly gazdaakciója. Mivel tisztán áll előttem, hogy a következő esztendőkre várható súlyos gazdasági viszonyok folytán ilyen intézmények céljára csak egyetlen alkalomból vehetjük igénybe e tekintetben a jövő tényezők áldozatkészségét, ezért szükségesnek tartom ezúttal számításunkat Veled közölni, amelyre úgy támaszkodunk, hogy a biztos jövő alapjaira képesek vagyunk rámutatni. Idei pénzszükségletünket a deficit fedezésére 7 milliárdra tesszük. Ma úgy az előfizetett, mint az elárusított lapokra ráfizetünk és ráfizet minden egyes lapra, minden egyes lapkiadóvállalat. Ez a beteg helyzet a mai beteg állapotok következménye. Ismeretes ugyanis, hogy hippertrofikus41 jelenségek vannak a magyar sajtópiacon. A lapok száma túlhaladja a közönség felvevőképességét, a lapkiadók pedig őrült irammal vetik magukat a piacra és a konkurenciát fenyegető anyagi ösz- szeomlás dacára fokozzák, mert abban bíznak, hogy az a lap, amely ezt a krízist túléli, ismét aktív vállalattá lesz, mint ahogy hasznothajtó vállalkozásnak bizonyult háború előtt a nagy lapok előállítása. A krízis tetőpontjára az idén lép, a pengő valuta pedig szinte döntő jelentőséggel bír a megmaradó lapok anyagi helyzetére. Ugyanis a pengő egysége a pengőfillér 125 papírkoronát tesz ki és miután a lapok ára 20 pengőfillér lesz, vagyis 2 500 papírkorona szemben a mai 2000 koronával és így tovább. Amint említettem a Nemzeti Újság a vasárnapi példányszámot belekombinálva átlag 26 ezer példányban jelenik meg és lappéldányonként ez az 500 korona különbözet, az Új Nemzedéknél pedig átlag napi 17 ezer példányszám mellett ugyanez a különbözet sorsdöntő befolyással bír. Engedd meg kérlek, hogy a konzervatív lapok fennmaradása érdekében tett eddigi eljárásom eredményéről is tájékoztassalak. Tájékoztatásomat légy szíves különösen bizalmas jellegűnek tekinteni. Közölhetem, hogy gróf Wenckheim Dénes 400 milliót, gróf Wenckheim József 200 milliót és gróf Wenckheim Pál 100 millió koronát voltak szívesek erre a célra áldozni.42 Hipertrofikus = nagyon nagy mélységű, rendkívül súlyos. Wenckheim Dénes (1861-1933) Békés vármegye ismert közszereplője, a gyulai és a dobozi uradalmak birtokosa. Politikai szerepet (1927-től a felsőházban való tagságon kívül) keveset vállalt, viszont ismert támogatója volt számos jótékonysági, kulturális, társadalmi kezdeményezésnek. Wenckheim József (1877-1952) eleinte diplomáciai szolgálatban állt, később a család borosjenői uradalmának birtokosa, „Józsi gróf’-ként
