Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba - Klestenitz Tibor: Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban. (Zichy János levele Festetics Taszilónak)
Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban 47 volt beszállni az olvasók kegyeiért folyó versenybe - takarékosan gazdálkodott, és a legkisebb volt a hiánya a jelentős kiadók között. A memorandum szerint a KSV két napilapja nagyjából havi 500 millióból működött. A vállalat elsősorban a propaganda céljaira kért támogatást, hogy olvasók szerzésével növelhesse bevételeit.19 1926 márciusában már sokkal sürgetőbb kéréssel fordultak a hierarchiához. A vállalat három éven át évi hárommilliárd korona támogatásért folyamodott, amit a vezetőség elegendőnek tartott a krízis átvészeléséhez. Az egyházmegyéktől népességük arányában kérték a támogatást, amit a plébániákról hajtottak volna be, hívenként évi 600 koronás fejadó formájában.20 A püspöki kar a „destruktív” sajtó erősödésével kapcsolatos vélekedések, illetve a frankügy tanulságai alapján indokoltnak tartotta a támogatás megszervezését. A cél érdekében a korábbi módszerek felülvizsgálata is szükségessé vált. A püspöki kar határozata szerint „megfelelő anyagi eszközöket csak az összes egyházközségek arányos adakozásából lehetne meríteni. A gyűjtések kielégítő eredményt nem tudnak fölmutatni. Mivel pedig az országos kát. szervek fönntartása az egyház fontos érdeke s a hívek kötelessége: az országos katolikus célokra bizonyos mértékű egyházi adószázalék kivethető. Azért minden püspök a saját egyházmegyéjében az egyes egyházközségek nagysága és teherbírása szerint vessen ki bizonyos összeget az országos katolikus célokra. [...] Ahol szervezett egyházközség nincs, ott a plébánosokat kell felelőssé tenni, hogy a kivetett összeget a hívektől megszerezzék”.21 A határozat ugyanakkor a befolyó összegeket nem kívánta automatikusan a KSV-nek juttatni. Csernoch János hangsúlyozta, hogy a püspöki kar döntése nem jelenti egyben a vállalat tervezetének teljes elfogadását, és csak az első évben látta megkísérelhetőnek ötszáz papírkorona fejadó kivetését.22 Ezek a fejlemények — érthető módon - nem nyugtatták meg a KSV vezetőit, akik ezért megkezdték a lehetséges új pénzforrások felkutatását. Erről az akcióról tanúskodik az a levél, amelyet Zichy János Festetics Ta- sziló herceghez intézett.2:* írásából kiderül, hogy a KSV helyzete magát a kormányt is nyugtalanította, ezért Vass József népjóléti miniszter, miniszterelnök-helyettes arra biztatta őt, hogy a „konzervatív társadalom” befolyásos tagjainak segítségét kérje a KSV megmentéséhez. Indoklása azon alapult, hogy az ország legvagyonosabb embereinek elemi érdeke a keresztény sajtó fenntartása, hiszen csak ez képes meggátolni azt, hogy a „forradalmasító nézetek” 1918 után esetleg ismét rabul ejtsék az elméket. A címzett, Festetics Tasziló (1850-1933) nem volt különösebben aktív közéleti A KSV memoranduma, dátum nélkül. - EPL. Cat. 63/927-1926. A KSV memoranduma, 1926. március. - EPL. Cat. 63/927-1926. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. Szerk.: Beke Margit. I. köt. München-Bp., 1992. (továbbiakban: Püspökkari tanácskozások, 1992.) 176. p. Csernoch János a KSV vezetőségének, 1926. március 23. - EPL. Cat. 46/926-1926. Zichy János levele Festetics Taszilónak, 1926. április. - MNL. OL. P 253. (= Festetics [II.] Tasziló iratai.) 1. dob. 2. t.
