Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - D. Nagy Balázs Milán: A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra
34 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) „Egy csomó bizottságon kell végigmenniük a csatlakozóknak. Ha én lennék a helyükben, elgondolkodnék, hogy ilyen áron akarnék-e csatlakozni. [...] Ha csak a pénzről van szó, akkor nekem fenntartásaim vannak.”21 Fábián Attila OP-tag szerint „itt nem csak pénzről van szó, hanem ez egy gesztus. Ezt kell képviselnünk mindenhol.”22 Kovács Béla OP-tag kérdezte, hogy mikor szűnik meg a társult gyülekezetek tagsága. Ehhez szorosan hozzátartozik az a dilemma, hogy mi van, ha valamelyik társult gyülekezet kilépéskor más anyagi javat is elvinne, mint amit behozott. Egy 10 éves partnerkapcsolat során sok mindent szerezhet egy közösség, akár ingó, akár ingatlan javakat. Az ilyen probléma fennállása esetén azonban a törvény mindig az egyház oldalán áll, és bármilyen jogi bonyodalomból az egyház jön ki előnyösebben. Ettől fogva az egyház belátásától függ, hogy felajánl-e bármit a távozó közösségnek. Viszont azoknak, akik pár év múlva újra egyházzá akarnak válni, érdemes egyesületként is továbbműködni, mert ha megvan a 20 év hazai működés, akkor újra beadhatják a bejegyzésre irányuló kérelmet. A 6. egyházkerületbe tartozók jogairól újabb vita bontakozott ki. Felvetődött az, hogy érdemes lenne legalább a 6. kerületbe tartozó lelkészeket meghívni az MPE közgyűléseire és szavazati jogot biztosítani nekik. Pataky véleménye szerint nem szabad több jogot biztosítani nekik, mint az egyházfenntartó gyülekezeteiknek. Nem lenne igazságos, hogy a több évtizede az egyházhoz tartozó, és azért felelősséget vállaló gyülekezetek úgy érezzék, hogy most háttérbe szorultak. „Figyelembe kell venni a régi pünkösdiek érzelemvilágát.”23 Másrészt vonzóvá kell tenni a négy földrajzi egyházkerületet, mert oda két év elteltével csatlakozhatnak a társult gyülekezetek. Rozgonyi Botond OP-tag szerint fontos a „védőernyő” fogalmának tisztázása, mert a pünkösdi hívek nem értik, hogy milyen folyamatok zajlanak. A csatlakozás nem egyenlő az MPE lelki közösségével való összekapcsolódással, hanem mindössze hivatalos képviseletet jelent az állam felé, ami jogosultságot ad a társult gyülekezeteknek az egyházi státusszal járó kedvezmények igénybevételére. Emellett belső autonómiájukat teljes mértékben megtartják, és nem szólnak bele az MPE életébe, mint ahogyan az MPE sem szól bele az övékébe. A csatlakozási viták során Pataky többször is mondta, hogy „most nem csak irgalmat adunk, hanem törlesztünk is”.2« Utalt ezzel arra, hogy az 1938-as betiltást követő 8 évben a pünkösdi gyülekezetek a helyi evangélikus és a baptista gyülekezetek védőszárnyai alatt találtak menedéket. III.3. Korai csatlakozó: Magyar Késői Eső Gyülekezet (MKEGY) Az MKEGY volt az egyetlen olyan közösség, amelynek a csatlakozásáról már 2011-ben döntést hoztak. A 2011. január 11-i OP ülésen felolvasták az MKEGY vezetőitől érkezett levelet. Ebben az állt, hogy - függetlenül a törvény végkimenetelétől - ők szeretnének csatlakozni a pünkösdi közösséghez. 21 OPÜ. Jkv. 2011. szeptember 6.19. p. 22 Uo. 19. p. 23 Uo. 18. p. 2« Uo. 21. p.
