Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - D. Nagy Balázs Milán: A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra
32 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) egy új egyházi struktúra kialakításának szükségességét, amely a jobb szerkezet kialakítása végett produktívabb munkához és expanzióhoz vezet. Az új struktúrában pedig lehetővé kell tenni, hogy a csatlakozni vágyó szervezetek becsatlakozhassanak. 11.1. A pünkösdi küldetés és identitás újragondolása Már 2010 nyarának második felében a pünkösdi önazonosság-tudat értelmezése problematikus kérdéskörnek számított. Pataky a 2010. szeptember 7-i OP ülésen így nyilatkozott: „Sok szempontból ideje, hogy elgondolkodjunk azon, hogy hogyan tekintsünk a közösségre, mitől gyülekezet egy gyülekezet... Azt is végig kell gondolnunk, hogy mi a célunk azzal, hogy mi egyház vagyunk itt Magyarországon.”1« A fentebb említett külső tényezők sarkallták a pünkösdi közösség vezetőségét, hogy fogalmazzák meg: kik ők, mekkora a társadalmi súlyuk, politikai befolyásuk, kik voltak, honnan jönnek, és mivé akarnak válni, milyen céljaik vannak. Küldetési Nyilatkozatuk így fogalmaz: „Küldetésünknek tekintjük, hogy [...] Isten dicsőségére éljünk. Célunk, hogy az egyházunkhoz tartozók [...] segítsék Isten országának növekedését. Küldetésünk, hogy [...] megtapasztalhatóvá tegyük Isten szeretetét minden ember számára, részt vállalva szükségeik betöltésében.” Az MPE új identitását legjobban az új struktúrája fémjelzi. Egy olyan kis- egyház Magyarországon, aminek célja Isten királyságának építése, valamint az evangéliumi közösségek és a társadalom szolgálata. 11.2. Az új struktúra Az új identitás meghatározása után strukturális változtatásokat kellett véghezvinni, ami már régóta napirenden volt. A reformok elkerülhetetlenné váltak a döntéshozatal rugalmatlansága és az OP túl nagy létszáma miatt, illetve elengedhetetlen volt a kisebb vidéki gyülekezetek támogatása. Az új struktúrában 6 egyházkerület jött létre, négy földrajzi és két virtuális egyházkerület. Az utóbbiba tartozik a cigány gyülekezetek számára kialakított etnikai egyházkerület, ami az 5. egyházkerület. A társult közösségek egyházkerülete a 6-os számot kapta, amelybe azon közösségek tartoznak, akik a törvényváltozás miatt elvesztették egyházi jogállásukat, de egyházi tevékenységük töretlen folytatásának érdekében hajlandóságot mutattak arra, hogy identitásuk részleges átszabásával - 6. egyházkerületként - belépjenek az MPE ernyője alá. A küldetés és identitás megfogalmazásával egyidejűleg az egyház megváltoztatta a nevét is. Evangéliumi Pünkösdi Közösség (EPK) helyett Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) lett, mivel így a hivatalos névben is szerepel az egyház szó. A csatlakozások ügyében - a csatlakozási tárgyalások lefolytatása után - az Elnökség javaslatára az Egyháztanács döntött. (A 2012 tavaszi csatlakozásoknál a Csatlakozási Bizottság és az OP javaslatára a Közgyűlés "> OPÜ. Jkv. 2010. szeptember 7. 6. p.
