Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Zsidókérdés a két világháború közötti Lengyelország vezető katolikus napilapjaiban

Zsidókérdés [...] Lengyelország katolikus napilapjaiban

23

ezret meghaladó (korszakokon átívelő) Przewodnik Katolicki és Poslaniec Serca Jezusowego lapok.'4

A helyzet a Vatikán figyelmét is felkeltette, akik országos lefedettséggel rendelkező lap hiányára hívták fel a figyelmet. Hlond 1928-ban kezdeményezett egy „független”, mindennap megjelenő orgánumot, mely realizálása után az alacsony eladási mutatóknak betudhatóan gyorsan megszűnt. Az egyházi állam 1934-ben újra felvetette az ügyet XI. Pius lengyel püspököknek írt levelében, amit mintegy két hónap múlva valósítottak meg: egy olcsó, naponta megjelenő újságot kívántak indítani, saját forrásból.xs

A siker gyorsan megvalósult, az 1935 májusában indult Maly Dziennik (Kis Újság) a számottevő lapok közé emelkedett, „mesés karriert”16 * futott be és a korszak (leg)fontosabb „expressz-bulvár” napilapjává válva, elhatárolódott egyéb csoportoktól: „a katolicizmus nem akar, és nem tud kapcsolódni semmilyen politikai rendszerhez és nem fog szolgálatába állni semmilyen harcoló tábornak sem” - hirdették. Ez a gyakorlatban egyáltalán nem jelentett teljes semlegességet, mivel a lap a választások során aktív tevékenységet folytatott (ellentétben más lapok és szervezetek bojkottjával), arra szólítván fel olvasóit, hogy csak olyan jelöltre szavazzanak, amelyik „ismert határozott és kifejezett katolikus meggyőződéséről.” A „felhívás” nem feltétlenül szólt a szanációs berendezkedés ellen, mivel azzal fennállásuk során végig igyekeztek kerülni a konfrontációt.18

További politikai formát jelentett, hogy egyes szerkesztőségi munkatársak, újságírók az „endecja”-s ONR-hez19 erősen kötődtek, az ún. Rossman-csoportból kerültek ki, akik a varsói (szintén nemzeti demokrata) ABC lapnál dolgoztak. Az ONR-Falangához köthető vonulatot képviselt a politikai híreket 1937-ig irányító Jerzy Rutkowski, míg a külpolitikai események a korábbi konzervatív irányzathoz köthető Adam Römer szerkesztése alatt álltak; a legnagyobb befolyással pedig Kakowski érsek befolyása

LECHICKI, 1984. 45-46. p. A Przewodnik Katolicki hetilap volt, a másik két termék havi rendszerességgel jelent meg. A Poslaniec Sei-ca Jezusowegot Franciaországban alapították. A Rycerz Niepokalanej 1922-ben indult, 1938 végére már 1 millió példányban került ki a nyomdából. Lechicki, 1984.50. p.

Modras, 2004. 61-64. P- Lechicki, 1984.51. p.

Wladyka, Wieslaw: Polityezne oblicze prasy ogólnoinformacyjnej w Drugiej Rzeczy- pospolitej. In: Kwartalnik HistoriiPrasy Polskiej, 1979. z. 4.100. p.

Uo.

Az ONR a Dmowski nevével összefonódó nemzeti demokrata irányzat egyik legjelentősebb szervezete volt a két világháború közötti korszakban. Az Obóz Narodowo-Radykal- nego (Nemzeti-Radikális Tábor) 1934 tavaszán szerveződött korábbi „endecja”-hoz köthető szervezet alapjain, majd néhány hónapi működés után betiltották. A csoport főleg a fővárosban volt népszerű, elsősorban a fiatal diákok, hallgatók, valamint a munkanélküli csoportok körében. A radikális mozgalom határozott antiszemita ideológiával rendelkezett, a zsidóságot a „gazdasági élet minden fájdalmának fő okozói”-nak deklarálta, akik likvidálása megoldaná a munkanélküliség problémáját, továbbá a zsidó konkurencia kiszorítását követelte. Az ONR történetével több munka is foglalkozik, dolgozatunkhoz használtuk_ Rudnicki, Szymon: ONR - Falanga, czyli antysemityzm totalny. In: Biule- tyn Zydowskiego Instytutu Historycznego, 1991. Nr. 3. 29-57. P-