Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A szerzetesrendek szétszóratása Romániában
A szerzetesrendek szétszóratása Romániában 43 mint a felekezeti megosztottságé Mintegy három évnyi bizonytalanság után teremtődött meg az a helyzet, melyben végül maradéktalanul egybeestek a Szovjetunió, a Moszkvai Patriarchátus, a román ortodox egyház és a román állam céljai. Ahogy a téma jeles kutatója, Lucian N. Leustan fogalmaz: „1947-et követően, amikor már teljes politikai hatalomhoz jutottak, a kommunisták a román ortodox egyházat úgy tekintették, mint a teljes ortodox közösség részét, mely elősegítheti Románia jó kapcsolatát a Szovjetunióval, valamint segíthet a tömegekre erőltetni a kommunizmust”.5 6 * Moszkva támogatása és az állami apparátus asszisztálása mellett a görögkeletiek részéről olyan nyomás nehezedett a román unitusokra, mely önazonosságuk mindkét pillérét kikezdte. A Rómához való hűség okán a hazaárulás, a román nemzet árulóinak bélyegét viselték. Idegen testként, a katolikus egyház további terjeszkedését a pravoszlávok kárára elősegítő természetellenes formációként, enyhébb esetben a jezsuiták áldozataiként tekintettek rájuk. A görög katolikus egyház „visszatérítése” az ortodoxiába a gyakorlatban egyet jelentett e sajátos identitású, egyedi jellemzőkkel bíró közösség brutális felszámolásával. Az intézkedés a román kommunisták számára nem csak a „Vatikán elleni harc” programjának első meghatározó állomása, „nem csak az imperializmusra mért csapás” volt, „hanem a románok egységes nemzeti vallásának megteremtése is”.? Az egyház elleni támadás referenciapontjait a rendszer egyházügyi rendelkezései jelölik. Logikai láncolatuk Romániában (is) átgondolt stratégiát sejtet.8 A jogszabályok által közvetített norma formális értelemben a közjó szekuláris értelmezését tükrözi, érvényesítésében jozefinista (és nem szeparációs) modellt követ, a korlátozásokat - az oktrojált társadalomépítés jegyében — az ember felszabadításának eszméjére hivatkozva indokolja. E jogi homlokzat elemeinek szövegszerű, a jogállamiság attribútumaiból kiinduló elemzése könnyen félrevezethet, tekintve, hogy az általános jogtalanság közepette végbemenő folyamatok kritikai megragadására törekszünk. Ezzel együtt a jogi környezet formális 5 Vasile, Cristian: íntre Vatican §i Kremlin: Biserica Greco-Catolicá ín timpul regimului comunist. Bucure§ti, 2003. 79-103. p. (továbbiakban: VASILE, 2003.) A témáról ld. még: UŐ: Atitudini ale clericilor ortodoc§i §i catolici fa(ä de URSS §i fata de régimül de tip sovietic (1944-1948). In: Bisericá, putere, societate. Studii §i documente. Red.: Bozgan, Ovidiu. Bucure§ti, 2001. 155-182. p. (továbbiakban: BOZGAN, 2001.) 6 Leustean, 2007. 89. p. ? A beolvasztás folyamatát részletesen elemzi: Vasile, 2003. 103-212. p. Luka László (Vasile Luka), a Román Munkáspárt Titkársága 1948. november 25-i ülésén elhangzott véleményét idézi: Csendes LÁSZLÓ: Párbeszéd a börtönben. Gheorge Gheorgiu- Dej második kormányának viszonyulása a Római Katolikus Egyházhoz. In: Állam és Egyház kapcsolata Kelet-Közép-Európában 1945 és 1989 között. Intézmények és módszerek. Szerk.: Nagy Mihály Zoltán - Zombori István. Bp., 2014. 52. p. (továbbiakban: Nagy-Zombori, 2014.) 8 Az egyház elleni intézkedések részletes, dokumentumokkal adatolt, az egyház belső viszonyait is bemutató leírását ld.: Tempfli Imre: Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora, 1892-1966. Bp., 2002. (továbbiakban: TEMPFLI, 2002.) 97-263. p.
