Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Dévényi Anna: Katolikus egyháztörténelem az oktatásban. Nemzetközi trendek, új szempontok
Recenziók 139 Az egyetemi szintű egyháztörténelem tanítás hazai múltjának és jelenének árnyalását, megértését segíti a kötetben elhelyezett két interjú. Az első egy, a Pécsi Egyháztörténeti Intézet megalapítójával, Katus LÁSZLÓval 2007-ben felvett beszélgetés, melynek egyes részleteit kiegészíti a tanítványával, Nagy MARiANNal (jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatójával) újabban készített interjú. A két egybeszerkesztett beszélgetés a Pécsett a rendszerváltás előtt, a főiskolai kollégiumban magán-összejövetelként szerveződő szemináriumok, az ún. „szerda esti egyetem” történetét eleveníti fel, ami a Pécsi Tudományegyetem máig is meghirdetésre kerülő egyháztörténeti témájú kurzusainak kezdetét és alapját jelentette. A második interjúban a PEI munkatársai Gárdonyi MÁTÉt, a Veszprémi Hittudományi Főiskola egyháztörténészét, a hazai felsőoktatásban népszerű Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe című, legutóbb a Jel Kiadó gondozásában 2006-ban megjelent egyetemi tankönyv szerzőjét faggatták a felsőoktatási jegyzetek, oktatási segédletek funkcióiról, használhatóságáról, kritériumairól. A beszélgetésben szó esik a történelmi és a teológiai nézőpontok érvényesítésének lehetőségeiről, a korszakolás kérdéséről, a teológiai és a történettudományi szakok eltérő jegyzet-igényeiről, az egyetemes és a magyar egyháztörténet közös avagy szeparált tárgyalásának előnyeiről és hátrányairól, valamint számba veszik a magyar nyelvű, jelenleg forgalomban lévő jegyzeteket is. A kötet további tanulmányai nagyrészt az egyháztörténeti témák közoktatásban való megjelenését vizsgálják, elsősorban a hittan és a történelem tantárgyakban. Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója az erdélyi római katolikus egyházmegye helyzetét mutatja be az elemi iskolától, a gimnáziumon és a líceumon át a BBTE Római Katolikus Teológiai Karának kurzusaiig. Az erdélyi diákok a vallásoktatás kereteiben minden évben találkoznak - ha mégoly csekély mértékben is - egyháztörténeti témákkal, sőt tanulmányi versenyen is részt vehetnek az egyházmegye szervezésében. Az egyetemen a BA és az MA képzésben, sőt a doktori tanulmányok során is van lehetőség az egyháztörténelem tanulmányozására magyar nyelven. Az egyháztörténelem helyét és szerepét az általános és középiskolai hittanoktatásban Sípos Edit, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola oktatója elemzi, a magyarországi hitoktatás tantervi tartalmai, fontosabb célkitűzései, hangsúlyai és a mindezeket (elvileg) szolgáló tankönyvek bemutatása közben. A hittant és abban az egyháztörténet tanítását az evangelizá- ció, a hit átadása perspektívájából vizsgálja, és ez a szempont a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatban számos kérdést vet fel, komoly problémákra mutat rá. Az egyháztörténelem tanítása kapcsán (is), melyet kontextusától megfosztott „zárványnak” lát a hittan tantervekben, kimondja, hogy az mostani formájában, a mostani oktatási helyzetben eleve kudarcra ítélt. Sipos Edit tanulmányában számos olyan kezdeményezést, alternatív tantervet és tanítási módot is bemutat, melyek eredményes megoldásai lehetnek az általa felvetett problémáknak. Gianone András, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet munkatársa a hazai általános és középiskolai hittan mellett a történelem tantárgy tantervei és tankönyvei alapján vázolja fel, mely korszakok és milyen történelmi események kapcsán kerül előtérbe (illetve jelenik meg
