Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-Ajtai Ágnes: A pünkösdi mozgalom korai éveinek missziótörténete Magyarországon
A pünkösdi mozgalom korai éveinek missziótörténete 39 hazaírt leveléből tudjuk, hogy ott kint magukat tartották el, a tanulás és igetanulmányozás mellett kora reggeltől késő estig dolgoztak). Szintén ebből az életrajzból van tudomásunk arról, hogy Tomi József, Siroki István, Kalincsák Mihály és Forster Jakab továbbra is kapott pénzbeli támogatást Amerikából, nagy valószínűséggel Mihók Imre közvetítésével. (Mindez a misszió javára történt, mert ha nem tudtak volna eredményeket felmutatni, illetve „érdektelenséget tanúsítanak”, elvonják a pénzt.) Czibere Gergely visszaemlékezéseiben említi, hogy miután 1936-ban Budapestre költözött, és vándorevangélista lett feleségével együtt, kerékpáron járták az országot, hirdették az evangéliumot, és „ahol beesteledett, ott volt az otthonunk”. Kevés missziómunkás volt teljesen függetlenített pozícióban. Többnyire jellemző volt, hogy mindenki a „maga zsoldján”, világi foglalkozásából tartva fenn magát, végezte a lelki munkát. Ez bizonyos szempontból előnyt, más szempontból hátrányt jelentett. így jobban kapcsolatban maradhattak a külvilággal, még meg nem tért emberekkel - ugyanakkor a szolgálatra, felkészülésre kevesebb idő maradt, és a vezető tekintélye is megsínylette, hogy dolgoznia kell. A Fábián József életéről készített feljegyzések is megemlékeznek róla, hogy missziói munkája mellett szobafestőként kereste kenyerét. Tavasztól őszig szakmájában dolgozott, télen pedig a lelki munkában fáradozott. .Abban az időben a missziói munkáért sehol, senkitől sem kaptunk fizetést, örültünk, hogy szállásról és élelmünkről nem kellett gondoskodnunk. Az Úr hadseregében a magunk zsoldján katonáskodtunk.”6s Olvashatunk egy speciális fizetett missziós munkásról: Kujáni Lajost az Apostoli Hit terjesztésére szerződtették. Elsődleges feladata előfizetők gyűjtése volt, e célból körzetenként bejárta az országot, munkája elősegítése érdekében rendszeresen közölték a lapban, hogy merre jár, és felszólították az olvasókat, hogy éljenek a lehetőséggel, spórolják meg a postaköltséget.* 66 Szép példával szolgált a kiskőrösi gyülekezet imaházmegnyitója alkalmával: „Ez a gyülekezet elhatározta, hogy nem csupán a helyi missziót tartja szem előtt, hanem bevételének egyharmadát a központi pénztáron keresztül vidéki misszióra fordítja. Lesz-e még gyülekezet, mely ennek példáját követi? Ilyen irányú közös elhatározás áttekinthetetlen előhaladást jelentene. Ami legszebb, ezt önmaguktól tették, és nem kényszerből.”67 1939-re tíz támogatott missziómunkás volt az országban, az évi konferencián gyűjtést tartottak, hogy további száz munkást állítsanak szolgálatba.68 64 Czibere Gergely visszaemlékezései. H.n., é.n. - MPEL. <>5 FÁBIÁN, 2000. 23. p. 66 Missziói hírek. In: Apostoli Hit, 1934. 65. sz. 9. p. 67 Kalincsák MIHÁLY ÉS neje: Missziói hírek. In: Apostoli Hit, 1934. 70. sz. 11. p. Tóth, 1998.105. p. 68
