Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - KALÁSZATOK - Fazekas Csaba: Egy egyházpolitikai röpirat utóélete 1848-ban
Egy egyházpolitikai röpirat utóélete 1848-ban 85 élt, az 1809. évi nemesi felkelésben katonatisztként szolgált, többször minősítette magát „nyugalmazott főhadnagyként”. Idősebb korára elszegényedett, valósággal csak tengődött, hol a budai Krisztinavárosban, hol a pesti Terézvárosban húzta meg magát nyomorúságos körülmények között. Mindemellett hihetetlen ambíciókat táplált világnézeti, közéleti és közgazdasági kérdések iránt, több tanulmány-méretű röpiratot írt, melyek megjelentetésére fáradhatatlanul - és többnyire eredménytelenül - próbált kiadót találni. Az 1830-as évek elején Széchenyi röpiratait elemezte, egy ilyen írása meg is jelent a Tudományos Gyűjtemény hasábjain.« Meg volt arról győződve, hogy fantasztikus tervei az emberiség és Magyarország boldogulását szolgálnák, a visszautasítások nyomán azonban érezhető szövegeiben a meg nem értett, önjelölt zsenik frusztráltsága. Nézeteit illetően nem beszélhetünk különösebb szilárdságról, valószínűleg azzal összefüggésben, hogy mikor honnan remélt nagyobb anyagi hasznot. Széchenyi Hitel c. munkáját elemző dolgozatában például a protestánsok vallásszabadsága mellett, a katolikusok türelmetlensége ellen érvelt, szóban forgó Paraine- sisében pedig a katolicizmus elszánt védelmezőjének mutatkozott. (1848- ban a magyar kormánynak, különösen Kossuthnak bizonygatta elkötelezett hazafiságát, a szabadságharc után pedig a cs. kir. hatóságoknak konzervativizmusát és udvarhűségét, mindkét esetben szolgálatainak aprólékos - vélhetően nem teljesen pontos - felsorolásával^) Számos közéleti, főleg egyházi méltósághoz küldözgette írásait, valamint pénzt és támogatást kérő leveleit, melyekben hazafiságát, közéleti érdemeit hangoztatta, rendszerint a címzett személyéhez és pozíciójához igazított alázatossággal. Parainesis c. munkájában Szilágyi Lajos gondolatainak részletekbe menő, ugyanakkor vitriolos stílusú cáfolatát próbálta adni. Hangoztatta a * 4 5 egy neki tulajdonítható névtelen röpirat alapján: Észrevétel, A ’ Hitelre, mellyet irt gróf SZÉCHÉNYI ISTVANY. Sajtó alá rend. és bev.: Bátori Anna. In: Jólét és erény. Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről. Szerk.: Hites Sándor. Bp., 2014. 165-194. p. 4 Gózonyi [Dániel]: A Világhoz, mellyet írt a Czenki Nap Nagy Fia: Toldalék. In: Tudományos Gyűjtemény, 1832. IX. köt. 43-48. p. Ezen illetve az 1842. évi Parainesisen kívül egy nyomtatásban megjelent munkájáról van tudomásunk: [GÓzony Dániel:] Rövid értekezés-javallat arról mikép? vagy mi fondból lehetne? az elöregült, vagy hivatal folytatására akarmint alkalmatlanná lett, vagy abból tisztiválasztáskor kimaradt szegényebb vármegye tisztjeit a közpénztár terhe nélkül nyugalomba fizetéssel tenni? Budán, 1836. Kéziratban maradt írásai például: Lehet é a Világ Roppant Alkotmányának határa? Van é Gondviselés? Eshetik é a vagy volt é valaha csuda? - Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban: OSzKKt.) Quart. Hung. 12. (= Tudós Értekezések Gyűjteménye. 1817-1818.); Új Világ. (1840) - OSzKKt. Quart. Hung. 1156.; Tekéntetes nemes Esztergomi megye részéről folyó évi nyár elő 3. napján tartatott közgyűlés igaz leirata. Jelenlévő s részt vevő által. (1840)- OSzKKt. Quart. Hung. 1159.; Terv. Miként lehetne a közszükség fedezésére néhány millió forintot évenként gyűjteni, mindenki terhe nélkül. (1845) - OSzKKt. Quart. Hung. 3642. Stb. Vö. előző jegyzetben idézett forrásközléssel. 5 Utóbbira ld. pl. kiadott emlékiratait: Csiffáry Tamás: Gózon Dániel cs. k. főhadnagy emlékei. - Gózon Dániel: Forradalomkori esetem 1848/9. In: Új Forrás, 2000.10. sz. Online: Elektronikus Periodika Archívum: http://www.epa.oszk.hu/ooooo/oooi6/- 2016. augusztus.
