Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
48 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) becslése szerint 2800-3000 hívő búcsúzott az érsektől, köztük a budapesti Széher úti Ferenc Kórháztól (ma: Szent Ferenc Kórház) 12 fő érkezett. Ez a létszám, mind a megjelent papoké és híveké alulmúlták azt, amire azt megelőzően Szakács elmondása szerint a kanonokok számítottak. A papi békemozgalmat Beresztóczy Miklós, a Katolikus Bizottság főtitkára, valamint Horváth Richárd és Miháczi József képviselték. 103 Az előre megbeszéltek szerint Kovács Sándor szombathelyi püspök helyett Hamvas Endre Csanádi püspök mondta a gyászbeszédet, méltatva Grősz József több évtizedes szolgálatát. A gyászszentmisét az állami rosz- szallás ellenére végül Shvoy Lajos székesfehérvári püspök celebrálhatta. 104 Állami kérésre a szertartás során díszpárnára helyezték ki az érsek állami kitüntetését. (A Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozatát kapta.) A gyászszertartást követően a koporsót a főszékesegyház altemplomában lévő érseki kriptába átvíve helyezték végső nyugalomra az elhunytat. A temetést követően a megjelent püspökök Hamvas Endrét választották a püspöki kar elnökévé - továbbra is a hercegprímás akadályoztatása miatt.1^ Az új püspökkari elnök 1961. október 7-i körlevelében következőképpen emlékezett meg az elhunytról: „Alázatos lélekkel álltunk meg a halott érsek koporsójánál, és visszaemlékeztünk az élőre, akit 52 esztendeje ismertünk, szerettünk és tiszteltünk. Az emlékezés szemével láttuk a bécsi Pazmaneum okos növendékét, aki * * * Tanács titkára, 1957 és 1961 között tagja, 1956 és 1959 között a Kádár-kormány titkárságvezetője, valamint 1956-tól 1961-es nyugdíjazásáig az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Viczián János: Olt Károly. In: MKL. IX. Bp., 2004. 1002. p. Kriston Ferenc 1959-1969 között állt a kalocsai tanács élén. >°3 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 10/1961. 2. p.; KFL. I. 1. c. 2596/1961.; Lakatos, 2009. 231-232. p. Beresztóczy Miklós (1905-1973): Eredetileg Bartmann Miklós, 1928-ban szentelték pappá. 1929-től az esztergomi aulában dolgozik. 1939 és 1947 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium I. (katolikus) ügyosztályának miniszteri tanácsosa, végül osztályfőnöke. 1948-ban bebörtönözték, 1950-ben rövid ideig esztergomi főkáptalani helynök, 1951 és 1956 között általános helynök. 1950 és 1956 között az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának szervezője és elnöke, majd 1957-től főtitkára. 1953 és 1973 között volt országgyűlési képviselő, 1961-től haláláig az országgyűlés alelnöke. Viczián JÁNOS:. Beresztóczy Miklós. In: MKL. I. Bp., 1993. 768. p. Horváth Richárd Pál (1906-1980): 1923-ban lépett a ciszterciek közé, az ünnepélyes fogadalmat 1930-ban tette le, ezt követően szentelték pappá. 1948-ban kilépett a rendből, s az Esztergomi Főegyházmegye papja lett, az esztergomi Főszékesegyházi Káptalan tagja. 1950-ben fogalmazta meg a magyar katolikus békemozgalom elveit. 1954-ben lett az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának főtitkára. 1958 és 1980 között országgyűlési képviselő. 1963-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának is tagja lett. Viczián János: Horváth Richárd Pál. In: MKL. V. Bp., 2000. io4 Török József Grősz életrajzában Kovács Sándort tüntette fel, mint a gyászszertartás levezénylőjét, valójában őt a szentbeszéd megtartására kérték fel, de azt végül nem vállalta, így Hamvas tartotta meg, akit korábban még a temetési szertartás lebonyolítására kértek fel. A gyászmisét Shvoy Lajos végezte. Vö.: TÖRÖK, 1995. 339. p.; MNL. BKML. XXIII. 2. g. 9/1961.1-2. p.; KFL. I. 1. c. 2596/1961. ■os MNL. BKML. XXIII. 2. g. 10/1961. 2-3. p.
