Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése 33 Gyetvaiék az elhunyt dolgozó- és hálószobájának átvizsgálása során egy 57 008 forint 90 fillért tartalmazó OTP betétkönyvet és 25 575 forint 50 fillér összegű készpénzt, összesen tehát 82 584 forintot és 40 fillért találtak, amelyet a főegyházmegyei központi pénztárban helyeztek folyószámlára. Utóbbiból finanszírozták később a temetést (7 842 forint) és egyéb vonatkozó költségeket.+4 A gyászszertartás számára történő templomi előkészületeket és költségeket Angeli Ottó főszékesegyházi gondnok további 3 000 forintra taksálta.« Az október 6-án Kalocsára megérkező Grősz-rokonságot az akkor már főkáptalani helynök Várkonyi Imre44 45 46 fogadta az Érseki Kastélyban Sztrilich és Kühner társaságában, akik közül utóbbi tolmácsolta Várkonyi szavait németül a családtagoknak. Többek között közölte a főkáptalani helynök a néhai érsek rokonaival, hogy mivel végrendelet nem került elő, így a magyarországi és főegyházmegyei örökösödési törvények a mérvadóak. Miután Várkonyi megkérte őket, hogy minden esetleges igényükről mondjanak le, azok ezt készséggel megtették, csupán néhány személyes emléktárgyat kívántak magukhoz venni, amihez a főkáptalani helynök természetesen hozzájárulását adta.4? Továbbá a főkáptalani helynök később - már október 19-én - azt is elrendelte, hogy november 3-án a megboldogultért Requiem cum Libera mondattassék a főegyházmegye templomaiban, valamint, hogy november 12-i és 19-i vasárnapokon könyörgést tartsanak az új főpásztor mielőbbi kineveztetéséért.48 A végrendelet létének kérdése Mindezek a végrendelet körüli események felvetik azt a kérdést, hogy valójában volt-e, lehetett-e írott végakarata Grősz Józsefnek? Meglátásunk szerint kellett lennie. Noha annak tartalmába nem kell nagy titkokat beleképzelni. A létére két dolog is egyértelműen utal. Az egyik, hogy Sztrilich a hivatalos vizsgálat lezárulta után is, a jelek szerint még több hétig kereste a végrendeletet, azaz neki tudomása kellett, hogy legyen annak elkészültéről, hiszen ellenkező esetben akkor miért nem hagyta volna annyiban, mint a többiek. (Persze az, hogy arról nincs írott adat, hogy Kujáni, Gyetvai és Tassi kereste volna a végrendeletet, nem zárja ki az esetleges általuk végzett kutatást sem, csupán nincs rá forrás. Mivel azonban közeli viszonyban voltak az érsekkel, ha volt végrendelete, arról jó eséllyel nekik is tudniuk kellett.) A másik jelre, ami arra utal, hogy Grősz készített végrendeletet, 44 KFL. 1.1. c. 2620/1961.; 2692/1961. 45 KFL. 1.1. c. 2620/1961. 46 Várkonyi Imre Károly (1916-1983): Eredetileg Mundszinger Imre Károly, 1941-ben szentelték pappá Budapesten. 1947-től a kalocsai, 1951-től a szegedi szeminárium tanára, 1953-tól rektora. 1958-tól az Actio Catholica országos igazgatója; 1961 és 1964 között kalocsai főkáptalani helynökként vezette a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyét. 1965-től haláláig a Főszékesegyházi Káptalan tagja, 1963 és 1983 között országgyűlési képviselő. [s.A.]: Várkonyi Imre. In: MKL. XIV. Bp., 2009. 792. p. 4? KFL. I. 1. c. 2598/1961. Feltehetően csupán formalitás volt, hogy a rokonokat az eseteges igényeikről való lemondásra kérte a főkáptalani helynök, lévén alapvetően a szokások szerint az egyházmegyék öröklik meg az elhunyt papok után maradt ingóságokat. 48 Várkonyi Imre főkáptalani helynök körlevele, 2715/1961 és 2716/1961.
