Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: A budapesti református belmisszió központja. A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912)
22 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) A másik neuralgikussá váló terület a kórház által végzett missziói munka volt. A Bethesda Kórház azonban még egy ideig teljesen a leányegyház tulajdonában maradt, a felügyeletet a presbitérium gyakorolta. A kórházat azonban ténylegesen egy, a presbitérium tagjaival átfedésben levő kuratórium irányította. Id. Biberauer Richárd 1899-es kórházlelkészi megválasztása után, 1903-től kiszorult és lemondásra kényszerült87 (Ez a lelkészség meghatározó pozíciót jelentett Biberauernek édesapja visszalépése után a Bethesda irányításában.). Ez a helyzet vezetett a Bethánia C.E. és a Filadelfia Egylet megalapításához. A gyülekezetben a problémát a magyarosodás, a kegyességi irányzatok rivalizálása, valamint a pietista-evangélikál kegyességet igazán el nem fogadó német ajkú gyülekezeti tagok közti hármas feszültségi kör jelentette. Amikor a gyülekezet a Bethesda magyarosodását ellenző, még mindig a kaiserswerth-i német diakonissza irányultságot erőltető rétege került pozícióba, az új vezető diakonisszát nevezett ki a kórház ápolói közé Anges von Ullgren személyében.88 * * * * Azonban Kaiserswerth visszahívatta a diakonisszáit 1904-ben, így a kórház történetében először került nem hívő, azaz nem „ébredési emberek” kezébe az ápolás krisztusi szolgálata.8« A magyar 20. századi belmisszió egyik legizgalmasabb története bontakozott ki ekkor, melynek kifejtése meghaladja jelen tanulmányunk kereteit. Röviden annyit megjegyezhetünk, hogy a hívő réteg kiesése a pénzbeli támogatottságon nagyon meglátszott. Igaz ez a kaiserswerth-i visszavonulásra, de a magyar- országi pietisták és evangélikálok szövetségének kiszorítására is. 1906-ra a gyülekezet nem tudta fenntartani a kórházat, és súlyos pénzügyi válságba került. Emiatt bekövetkezhetett azon abszurdnak tűnő fordulat, liogy egy missziói gyülekezet feladja egyik fő missziói ágát. A gyülekezet elkezdte árulni a kórházat, felajánlotta a Filadelfiának megvételre.«0 Ekkor lépett közbe a Bethánia C.E. és a Filadelfia Diakonissza Egyesület megalapításában is rendkívül komoly szerepet játszó Szabó Aladár, akkori Kálvin téri lelkész. A presbitérium jegyzőkönyve szerint 1906. december 19-én határozottan kijelentette, hogy a Leányegyház csak a Budapesti Református Egyháznak ajánlhatja fel a kórházat eladásra.«1 3 évig alig történt valami. 1909 elején Biberauer Richárd felvetette a kórház megvásárlásának gondolatát. Szabó hatásának köszönhetően a Bethánia C.E. mint a Filadelfia testvéregyesülete 1909-ben a magyar belmisszió történetében először óriási méretű adakozást szervezett.«2 Biberauer Richárd, Vargha Gyuláné és a két egyesület (főként a Bethánia) tagjainak adományaiból sikerült megvenni óriási összegért a Bethesdát. Az ironikus mindebben az, hogy a vétel attól a gyülekezettől történt, amely a kórházat alapította. A sors fintora az is, hogy a gyülekezet, valamint a Bethesda létrejöttében meghatározó szerepet játszó Biberauer Theodor fia,.Richárd és Tivadar veje, Szabó Aladár vásárolta 87 Zsindely, 1941.17. p. 88 Uo. Ok még Biberauer lemondása előtt érkeztek és továbbra is a kórház szolgálatában maradtak. 8« Bodoky, é.n. Föl. 13., 29. 9° Vö. 76. sz. jegyz. Ld. még: Szabó, 1941. 54. p. Bodoky, 1842. 225. p. 82 KovÁTS Lajos: A Bethánia és Filadelfia egyesületek ünnepélye márczius 24-27. Belföld. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911. 54.15. 237-238. p.
