Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - RECENZIÓK - Bitskey István: Györkös Attila: „Non debent predicare fabulas". Egy 15. századi franciaországi kézirat példázatainak elemzése és átirata

128

Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016)

A példázatok tér- és időképzetének vizsgálatával Györkös Attila meglehetősen új szempontokat kapcsolt be a vizsgálódásba. Különösen az utóbbi mutatkozott termékenynek. A szövegben előforduló helynevek térképre vitele (190. p.) mutatja, hogy a kézirat szerzői/másolói nem csupán valamiféle „lokális mikrovilágban” gondolkodtak, hanem szélesebb perspektívában, elsősorban a burgundiai ferences rendtartomány területét tekintették a példák aktualizálásakor, noha természetesen az egész keresztény világ, a Szentföldtől Rómáig, szerepel a történeteikben.

Az értekezés végén a magyar exemplumkutatás eredményeiről korrekt áttekintés olvasható. A szerző megjegyzi, hogy szükséges lenne egy magyar példázatkatalógus összeállítása. Ennek indokoltságát mi sem igazolja jobban, mint hogy Bárczi Ildikó (és az általa vezetett kutatócsoport) éppen ezen dolgozott az utóbbi évtizedben.1 Csak remélni szeretnénk, hogy a csoport vezetőjének tragikusan korai elhunyta után is folytatódni fog a téma kutatása.

Ha Györkös Attila sok tekintetben kiváló értekezésében valamit mégis hiányolunk, az éppen annak magas színvonalával függ össze. Egyrészt érthető, hogy a franciaországi kódex vizsgálata során a francia szakos szerző ennek a nyelvnek a szakirodalmát használta, másrészt szembetűnik, hogy az exemplum-kutatásban igen eredményes német szakmunkák említése elmaradt. A példázatkutatás európai kontextusa még szélesebb perspektívában állhat előttünk a német kutatás bekapcsolása révén, például a Historisches Wörterbuch der Rhetorik terjedelmes szócikkeinek, definícióinak (Exempel, Exempelsammlungen), valamint Christoph Daxelmüller 60 lapra terjedő exemplum-bibliográfiájának2 3 figyelembe vételével. Egy másik német kutató a „rhetorisches Exemplum” történetét az ókortól egészen az újkorig vezette le monográfiájában.3

Györkös Attila munkája valóban új ismeretekkel és szempontokkal gyarapítja egyrészt a középkori prédikációkra és prédikátori rétegre vonatkozó tudásunkat, másrészt a korszak társadalmának, mentalitástörténetének is új aspektusait mutatja meg egy szövegtípus szakszerű feltárása és értelmezése révén.

(ism.: Bitskey István)

1 Plaustrum seculi. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról. Szerk.: Bárczi Ildikó. Bp., 2004.; Bárczi Ildikó: Ars compilandi. A késő középkori prédikációs segédkönyvek forráshasználata. Bp., 2007.

2 Zum Beispiel. Eine exemplarische Bibliographie. Teil I-II. Jahrbuch für Volkskunde, 1990. 218-244. P-, 1991- 215-240. p.

3 Moos, Peter von: Geschichte als Topik. Das rhetorische Exemplum von der Antike zur Neuzeit. Hildesheim, 1988.