Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme
A pálos rend és az állambiztonság küzdelme 89 József. Már ebből a mondatból kiderül, hogy a tanúk érdekelve voltak a köztiszteletben álló Páter Vezér ellen vallani, hiszen politikailag létkérdés volt, meghasonlást kellett kelteni a tanyasi népben. Az így kialakuló helyzetben Csizmadia József és Kocsis Lajos remélhették, hogy tagokat toborozhatnak a kommunista pártnak. Miután feltételezhető hiteltelenségük, vallomásukat csak fenntartással lehet kezelni.21 A szovjet katonai hatóság abban volt érdekelt, hogy a tárgyi bizonyítékok ne kerüljenek elő a nyomozati eljárás során. Az ÁVH helyzetét azonban megkönnyítette, hogy az interregnum zavaros időszakában, 1945-46-ban olyan feljelentések születtek, amelyek forrása a személyes rosszindulat és a politikai helyzet zavarossága volt. Egy jegyzőkönyvi részlet ezt igazolta: „1946. június hó 7-én Szilágyi Andrea Erzsébet a Vidéki Főkapitányság politikai rendészeti osztályán feljelentést tett Fekete János, Tóth Illés és társai kiskunfélegyházi, illetve pálosszentkúti lakosok ellen orosz katonák meggyilkolása és kommunistaellenes magatartásuk miatt.” A jegyzőkönyv keltezése 1948. május 31. Aláíró Koltai Vilmos rendőr főhadnagy.22 A feljelentés dátuma és a jegyzőkönyv keltezése eltért. Ez igazolja, hogy a „hóhértörvény” értelmében visszamenőleges hatállyal megkezdődött a pálosok elleni jogi eljárás. Szilágyi Andrea Erzsébet vallomásának szövege jól tükrözte az ellentmondásosságot: „A pálosszentkúti rendőrök - név szerint Csabai Béla rendőrbiztos és Gubics József - Tóth Illésnek jó barátai. Ha én megérkezem a faluba, nevezettek gorombáskodnak velem. Legutóbb 1946. június í-jén, mikor Pálosszentkúton voltam, azt mondták, hogy na, te piszkos csavargó, már megint itt vagy. Hagyd el minél hamarabb Pálosszentkutat, míg szépen mondjuk, mert meg fogod kapni a magadét hamarosan! Hiába ugrálsz Tóth Illés ellen a kommunistákkal, te fogsz kellemetlenségbe kerülni. Annak eszén úgyse jársz túl, az még az orosz parancsnoknál is okosabb. Diny- nyés József, helybeli rendőr Ipacs Margitnak elmondta, hogy Tóth Illés 1946 áprilisában 30 liter bort adott Csabai Béla rendőrbiztosnak, hogyha megérkezem a faluba, fogjanak el és tegyenek nevetségessé. Mikor emiatt felelősségre vontam Csabait és Dinnyést, Csabai megbeszélte a dolgot No- vák Béláné helybeli tanítónővel és kérte fel, hogy járjon el nálam arra vonatkozólag, emiatt ne tegyek feljelentést ellene.”23 A pálosok és a Vezér Ferenc elleni nyomozás és jogi eljárás bonyolult, időben elhúzódó folyamat volt. Ebben a napi politika is jelentős szerepet játszott. Az úgynevezett „hóhértörvény” a jogfolytonosságot megszakította. Bizonyos értelemben visszamenőleges alkalmazása a jogrend szerint lehetetlenség. Vezér Ferenc és a pálosok peres ügye 1945-ben megszakadt, és ezért perújrafelvételt kellett elrendelni. Ennek jogi hátterét Horváth Ibolya Ösz- szefoglaló jelentés a koncepciós perek vizsgálatáról című kézirata foglalja magában. Vezér Ferencet a Csizmadia-féle feljelentésben írtak vádjával a 81/1945 ME r. 17.§ /4/ pontjába ütköző népellenes vétség miatt bíróság elé állították. Ügyében a Kecskeméti Népbíróság 1945. június 13-án tartott 21 Uo. 22 ÁBTL. 3.1.9. V-996.17-21. p. 23 ÁBTL. 3.1.9. V-996. 27. p.
