Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme
A pálos rend és az állambiztonság küzdelme Bertalan Péter I. Bevezetés A pálosok elleni jogi eljárás különleges helyet foglal el még a koncepciós perek sorában is több szempontból. - A Grősz elleni nagy per szatellitpere. - Ebben a perben először hoznak hivatalos bírósági eljárás keretén belül papi személy ellen halálos ítéletet. - A pálos perben civileket is halálra ítélnek. - A jogi eljárás segít feltárni a szerzetesrendek ellen indított koncepciós perek fontos összefüggéseit, mert ez a per tekinthető ebben az eljárássorozatban mintának. - A pálosok elleni jogi és erőszakhadjárat rákényszeríti a Magyar Katolikus Egyházat és a Vatikánt arra, hogy kialakítsa azt a fontos önvédelmi hálózatot, amelyet katakombaegyháznak nevez szakkifejezéssel a modern magyar egyháztörténet. - Ebben a katakombaegyházban találnak egymásra a katolikus egyház hívei és az üldözött egyház lelkészei. - Az ellenállás gerincét és bonyolult szövetét a XII. Pius által kiadott Provida Mater kezdetű apostoli konstitúció alapján építik fel a szervezők. A katakombaegyház létrehozásában világi papok és szerzetesek egyaránt részt vettek. - A Magyar Katolikus Egyházzal szemben fennálló „kollaboráns” jelző e per megismerése miatt válik igaztalan váddá. A Magyar Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amely a Kárpát-medencében és határain túl is elteijedt. A szerzetesrendek között a legmagyarabb, emiatt a legnépszerűbb is. Ebből fakadt ellenállóképessége. Ezért tudta átvészelni a történelem viharait. A vallási tevékenység mellett a rend gazdálkodása is példaadó. A rend gazdálkodási tevékenysége is hozzájárult népszerűségéhez. Vezér Ferenc és társai is folytatták ezt a nemes hagyományt, erre többször is utal Naplójában. Jogi szempontból a pálosok elleni per visszamenőleges hatályú, jogilag törvénytelennek tekinthető.1 II. A pálos ügy civil szálai ( A puszták népe és Vezér Ferenc kapcsolata) A pálosok elleni eljárás utolsó felvonása a Vezér Ferenc és társai, a pálos- szentkúti polgárőrség ellen indított vizsgálat. A rend és a polgárőrség peres ügyét Vezér Ferenc személye kötötte össze. P. Vezért két súlyos bűnnel vádolták egyszerre. Egyik szerint ő maga meggyilkolt egy szovjet katonát, akit aztán el is temetett, hogy tetteinek nyomát eltüntesse. A másik vád szerint a pálosszentkúti polgárőrség parancsnokságát vállalta. A polgárőrök is több katonát öltek meg, és eltüntették a tetemeket anélkül, hogy jelentették volna a megszálló szovjet hadsereg illetékes parancsnokságának. Ez volt a súlyosabb vád. A bűnesetek még 1944-45-ben történtek. Az ügyben megindított eljárás pedig 1951-52-re tehető. A két időpont között 6-7 év telt el. Nehezen érthető, hogy az amúgy is politikai feszültséggel terhelt légkörben a Mindszenty-per után a Grősz-per egyik mellékpereként miért vállalta a kommunista diktatúra a sokszereplős ügyben az eljárást, 1 A tanulmány részletes kifejtését ld.: Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme. Hálózatok szorításában. Bp., 2015.
