Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében
1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében 77 szerepet játszott, hogy a kongresszus ideje alatt is kritikus hangok hallatszottak a náci újpogánysággal szemben.s2 Koréin Dezső az 1938-as év eseményein végigtekintve a közös ünneplés örömét emelte ki: „Szerencsésen és emelkedett hangulatban zajlottak le az utolsó hetek sorozatos ünnepségei. Kezdődött az eucharisztikus kongresszussal, amely nemcsak vallási, de nemzetközi külpolitikai viszonylatban is nagy erkölcsi sikert jelentett az országnak, és amelynek jótékony hatása nem maradhat el. Folytatódott a magyar nemzet Szent István-i ünnepével, amely a rendes évi kereten túl, ragyogó fényességgel ismertetett meg a katolikus világ itt időző nemzetközi képviselete előtt. Végül pedig a teljesen egybevágó pünkösd kettős emléknapja, amelyet a keresztény felekezet saját szertartása szerint ünnepelt, mi zsidók pedig a szináji kőtáblák magasba emelésével mutattuk be a Tízparancsolat örök életű etikumát és humánumát.”53 A cikkíró elismerte az eucharisztikus kongresszus nemzetközi jelentőségét, amelyről fentebb már szóltunk. Ismét az a hang szólalt meg a zsidó sajtóban, amely a közös egyistenhit alapján hirdette az együttműködés fontosságát a kereszténység és a zsidóság között az ateizmussal szemben. Szentévi események zsidó szemszögből Az 1938-as év jubileumi eseményeinek sorozata, amely összekapcsolódott az eucharisztikus kongresszus katolikus ünneplésével, azt a benyomást kelthette, hogy a nemzeti és egyházi ünnepek összekapcsolásával a katolikus felekezet ki akarja sajátítani az államalapító szent király emlékezetét is. A zsidó sajtóban azonban - ellentétben a protestánsokkal - nem merült fel ez a probléma. A zsidóság csupán bele akart kapcsolódni a nemzet ünnepébe, hangsúlyozva hazafiságát, magyarságát. A lojalitás kifejezése azért is fontos volt, mert ezzel rámutathattak a diszkriminatív zsidótörvény igazságtalanságára is. Erre az évre esett Horthy Miklós kormányzó 70. születésnapja, amelynek megünneplése szintén az állam iránti hűséget és a felsőség iránti tiszteletet fejezte ki. A kötelezettségen túlmenően azonban ez a tisztelet a zsidóság hagyományaiban, közösségi emlékezetében is gyökerezett. Az eucharisztikus kongresszushoz a hazai zsidóság az egyistenhit közösségének alapján viszonyult, támogatta a vallás nagyszabású megnyilvánulását az egyre terjedő ateizmus idején. Emellett szolidaritását is kifejezte, amikor a náci Németország nem engedte katolikus állampolgárait elzarándokolni Budapestre, mert félt az ellene irányuló szavaktól. A zsidó sajtó világosan felismerte, hogy a katolikusok és minden keresztény egy frontot alkotnak a zsidósággal a náci újpogánysággal szemben, amely fizikailag is támadta a vallásos embereket. 1938 ünnepeire árnyékot vetett az egész társadalomban elterjedt zsi- dóellenesség és ennek kifejeződése az első zsidótörvényben. A magyar zsidóság egy része a keresztény felekezetekbe való áttérést látta megoldásnak, vagyis inkább menekülésnek, válságkezelő stratégiának. A zsidóság * 53 s2 Vő. Gergely, 1988.132., 135., 140. p. 53 Koréin Dezső: Ünnepek után. In: Zsidó Újság, 1938. június 17.1. p.
