Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében
1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében 73 „Hazánk összlakosságának szíve felekezeti különbség nélkül egyesült áhítatban az elmúlt szombaton. A Kormányzó Úr 70. születésnapját ünnepelte az egész ország. Őszinte imák szállottak az egek Urához, hogy Őfőmél- tóságát az i'teni gondviselés még soká megtartsa testi és lelki frissességben, erőben és egészségben, az ország üdvére, hogy maradjon az emberi kor legvégső határáig a hazafias erények, a becsületes munka, a rend, a fegyelem, az ország lakosai békés együttműködésének sziklaszilárd oltal- mazója és fennkölt gondolkodású irányítója. Szerte az ország minden zsidó hitközségében felhangzottak a könyörgő imák. A budapesti orthfodox] hitközségben a nemzeti színű drapériákkal impozánsan feldíszített, zsúfolásig megtelt Kazinczy utcai főtemplomban a hívők soraiban megjelent a hitközségi elöljáróság, választmány és képviselő-testület, valamint az orthfodox] országos iroda és számos felekezeti intézmény vezetősége. A liturgiái rész a 21., 45., 121. és 150. zsoltárból állott, miután Sussmann Viktor rabbi a nyitott frigyláda előtt a »Hanajszén t'süó«-imát recitálta el mély ájtatossággal a Kormányzó Úr és családja egészségéért, hosszú életéért, valamint a haza boldogulásáért. Az éneki részt Preisz Mór főkántor teljes énekkarsegédlettel látta el. Az ünnepélyes i'tentisztelet a Himnusz akkordjaival ért véget.”"*0 A Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának felhívására az összes hazai ortodox község imaházában hálaadó istentiszteletet rendeztek a kormányzó tiszteletére.* 41 A Horthy iránti tisztelet kifejezése egyben a nemzeti érzés megnyilvánulása is volt, amit mutatnak a szertartásnak azok a szimbolikus elemei, amelyek az ún. nemzetvallás eszköztárába is beletartoznak, mint a Himnusz vagy a nemzeti színű díszítések. A haza iránti lojalitás a revíziónak az egész magyar társadalmat és politikai életet átható gondolatához való viszonyában is megmutatkozott. Az ortodoxok saját vallási kereteik között értelmezték újjá ezt a gondolatot, náluk a revízió a történelmi hitközségek visszatérésének és a vallási élet elmélyülésének képével fonódott össze. Az integer Magyarország gondolatát talmudi alapon igyekeztek alátámasztani, de az irredentizmust elutasították. Ugyanakkor a revízió támogatásában megjelent a Monarchia iránti nosztalgia, a korábbi állapotok visszaállításának reménye is.42 A cionista sajtóban a történelmi Magyarország szétdarabolása miatt kialakult magyar kisebbségi problémára a létrehozandó önálló zsidó állam kisebbségvédelmi politikájában látták a megoldást: „Tetszik, vagy nem tetszik az antiszemitáknak, a valóság mégis az, hogy a magyar kisebbség sorsára nagyobb befolyást fog majd gyakorolni a megalakítandó zsidó állam kisebbségvédelmi fellépése, mint a Csonka- Magyarországot vezető magyar körök intézkedései, vagy a magyar népközösség párfogó akciója. [...] Európa összes etnikai kisebbségei nagy figyelemmel kísérik a zsidó állam megalakulásának különböző fázisait és nagy reményeket fűznek a zsidó állam népszövetségi szerepléséhez. Ebből a szempontból a magyar népközösségnek eminens érdeke, hogy szimpátiá411 Zsidó Újság, 1938. június 24. 3. p. 41 Zsidó Újság, 1938. július 22.1. p.->2 GLÄSSER, 2013. 249. p.
