Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében
62 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) bemutatva a vallásos zsidóság nézőpontjait és kibővítve a vizsgált témák körét.6 Elemzésem forrásbázisát a sajtó jelenti, az ortodoxia, a neológia és a cionista mozgalom fővárosi lapjai, az ortodox Zsidó Újság, a neológ Egyenlőség és a cionista irányultságú Zsidó Szemle. Ezek a sajtótermékek a lapok mögött álló fővárosi alapítói, támogatói, szerkesztői és hírlapírói elitnek a magyar nyelvű nyilvánosság irányába megfogalmazott látásmódját tükrözik. Ez az elit egy nyugati mintákat követő, középosztálybeli, fővárosi értelmiségi réteg volt. Látásmódja nem terjeszthető ki a fővárosi zsidóság különböző csoportjainak egészére, ugyanakkor az elitek álláspontja és törekvései nem választhatók el élesen a különböző közösségek igényeitől és törekvéseitől.7 A vizsgált témák szempontjából külső nézőpontot érvényesítek, hiszen a köztörténet által kiemelt, valamint a keresztény nézőpontból fontos kérdések visszhangját kerestem a zsidó sajtóban, ugyanakkor utalok arra is, amikor a zsidó felekezeti sajtó tematikája eltér a többségi társadalom napirendjén lévő problémáktól. Kitérések és első zsidótörvény Miután 1938 elején elterjedt a hír, hogy a zsidóság diszkriminációját törvénybe foglaló jogszabály készül, egyre több zsidó származású magyar állampolgár döntött úgy, hogy a hátrányos következmények elkerülése érdekében megkeresztelkedik. Ez irracionális lépésnek tűnhet, főleg annak ismeretében, hogy a törvény az 1919. augusztus 1. után áttérteket is zsidónak tekintette. Ugyanakkor a keresztény egyházak mégiscsak védelmet biztosítottak híveik számára. Ez egy menekülési, válságkezelő stratégia volt, amelytől az érintettek társadalmi megítélésük javulását várták.8 A - Magyar Statisztikai Évkönyv 1936 és 1940 közötti kimutatásai alapján összeállított - felekezeti statisztikákat megfigyelve látható, hogy nem csak a katolikus, hanem a protestáns felekezetekbe áttérő izraeliták száma is szembetűnően emelkedett: Áttérések izraelita vallásról 1936 1937 1938 1939 1940 Összesen: katolikus felekezetre 1064 1062 5276 4153 1927 13482 6 Külön problémát jelent, hogy eddig a zsidó közösség történetének magyarországi kutatásában leginkább a neológ szempont érvényesült, míg Izraelben az ortodox szempont dominált. Vö.: Fényes Balázs: Kitalált hagyomány - egy mítosz kitalálása. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2011. 1-2. sz. 193-195. p. (A jegyzetekben további szakirodalommal.) 7 Glásser Norbert - Zima András: Hagyományracionalizálás és tradicionalitásra való törekvés a 20. század első felének magyar nyelvű budapesti zsidó hetilapjaiban. In: Korunk, 2009. július. 89-96. p.; Glásser Norbert: Dinasztikus és nemzeti kultuszok a magyar nyelvű budapesti orthodox zsidó sajtóban (1892-1944). In: Pro Scientia Aranyérmesek XI. Konferenciája. Szeged, 2012. november 8-10. Előadások. Szerk.: Szőllősi László. Szeged, 2013. (továbbiakban: GLÁSSER, 2013.) 246. p. 8 K. Farkas Claudia: A „kikeresztelkedés” problémája a zsidótörvények idején (1938). In: Egyháztörténeti Szemle, 2001.L.v.(továbbiakban: K.Farkas, 2001.) 114-115. p.
